Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. szám - HARASZTI VIKTOR: Gyűjtőterületi szubjektív – a gyűjtőterület egyes kérdései egy városi levéltár szemszögéből
Haraszti Viktor 20 Levéltári szempontból a pernek ez a vonulata az érdekes, mivel a közfeladat es e tében köziratok keletkeznek és az, mint ismeretes, más jogosítványokat ad a levéltáraknak, mint a magániratkezelés. Miután egyértelmű, az iratkeletkeztetőket köziratmagánirat keletkeztetés szempontjából felso roló kataszter nem áll rendelkezés re – és feltehetően nem is fog – , ezért a levéltáraknak a civil szervezetek esetében a bíróság é hoz hasonló jogi háttér vizsgálatot kell elvégezni ük a gyűjtőterületi munka során. A bíróság ítéletében „hivatkozott az Alkotmá ny 70/D. § (1) és (2) bekezdésére, amelyből megállapítható, hogy a rendszeres testedzés kereteinek biztosítása állami f eladat, tehát közfeladat. Utalt a sportról szóló 2004. évi I. törvény preambulumára, amely rögzíti, hogy a sport szervezésében állami fel adatok vannak. Közérdekű tev é- kenységként rögzíti a törvény bevezetője, hogy az állam támogatja a versenysportot is. A sporttörvény 20. § (1) bekezdése szerinti országos sportági szakszövetségnek min ő- sül az alperes. Ez a szakszövetség definíció azt jelenti, hogy az a szervezet sportág á- ban, kizárólagos jelleggel a törvényben, valamint más jogszabályban meghatározott f eladatokat lát el, törvényben megállapított különleges jogosítványokat gyakorol. A sza kszövetség munkájában a kizárólagosságot az állami felhata lmazás adja. Tehát rés z ben átruházott állami feladatokat, így közfeladatokat látnak el. Ennek megfelelően az alp eres jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek minősül, amel ynek feladatkörébe tartozik az adott sportág – a labdarúgás – versenyrendszerének k ido lgozása, üzemeltetése. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint nyilvánvalóan beleta rtozik ebbe a körbe annak meghatározása is, hogy milyen feltételekkel jogosultak a sportszervezetek részt venni az MLSZ által szervezett bajnokságokban. Utalt ezt köv etően a sporttörvény 22. § (1) bekezdésének b) pontja alapján fennálló szakszövetségi feladatra. Mindezek alapján úgy ítélte meg, hogy az alperes az Avtv. hatálya alá esik a közérdekű adatok, illetve a közérdekből nyilvános adatok vonatkozásában. Így egyé rtelműen megállapítható volt, hogy az alperes kérdéses testületének összetétele, a tagok nevei nyilvános adatnak minősülnek az Avtv.19. § (4) bekezdése alapján, ezért a kért adat kiadására kötelezte az alperest.” A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezés után az elsőfokú bíróság ítéletét e körben helyben hagyta, kiegészítve azzal az indoklással, hogy bár „a közfeladat és a közpénz fogalmát a jogalkotó jogszabályi szinten nem határozta meg, azonban a Ptk. indokol á- sa megfelelő iránymutatást ad e körben, amikor úgy fogalmaz, hogy a közfeladat ált alában olyan feladatot jelent, amelyet egyébként az államnak vagy a helyi önkormán yzatnak kellene megvalósítania. A közfeladat tartalmilag szélesebb körű, mint amit jo gszabály szigorúan vett állami vagy helyi önkormányzati feladatként meghatároz. Ennek megítélésénél annak van jelentősége, hogy az érintett szerv által ellátott feladat közc é- lúnak tekinthetőe, amelynek eldöntésekor az adott szervre irányadó speciális jogsz ab á lyi rendelkezéseket kell alapul venni.” Kissé hosszan idéztem a z ítéletet , 22 mindezt azért, hogy lássuk, milyen logika mentén lehet megkísérelni bármely szerv közfeladat e llátásból eredő kötelezettségeinek levezetését . 22 http://hu.scribd.com/doc/7574238/AFvarosiiteltablaitelete
