Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. szám - HÍREK - Az MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltárának komáromi szakmai napja (Wencz Balázs)

Hírek 101 jában az olvasók is megismerhetik. Továbblépést a Hungarica kutatások keretében részletes

iratanyag feltárások, egyes témákban darabszintű jegyzékek készítése és digitalizálás jelenthet.

Új feladat a határon átnyúló együttműködés keretében létrejött szervek iratkezelésének figyelemmel kísérése, a maradandó értékű iratok körének meghatározása, értékhatár vizsgálatok

alapján irattári tervek készítése. „A szakmai nap pedig továbbra is állandó fóruma kell legyen az

elért eredmények bemutatásának, a közös munka, a közös történelem helyi szintű feldolgozá-

sának és elérhetővé tételének.”- mondta végezetül az előadó. Á. Varga László, Budapest Főváros Levéltárának nyugalmazott főigazgatója „A Kárpátmedence levéltári forrásai” címmel tartotta meg előadását. Mindenki számára ismert, hogy az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés következtében a történelmi Magyarország nagy

részére vonatkozó forrásanyag az utódállamok levéltárainak őrizetébe került. A feltárás érdeké-

ben a 2000-es évektől kezdődően a BFL koordinálása mellett megindult a hazai és a határainkon túli levéltárosok ez irányú együttműködése, melynek eredményeképpen örvendetesen megszaporodtak a Kárpád-medence Levéltári forrásai címet viselő sorozat köteteinek a száma. Pillanatnyilag az Erdélyben lévő levéltárak forrásainak feltárásán dolgoznak, mely minden bizonnyal az

eddigiekhez hasonlóan ugyancsak sikeres lesz. Novák Veronika, a Pozsonyi Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárának igazgatója „A szlovákiai

levéltárak magyar provenienciájú fondjai és állagai I-II.” című előadása sok ponton kapcsoló-

dott Á. Varga László beszámolójához. Az előadó kitért a szlovák nyelvű fondjegyzékek magyar

nyelvre történő lefordítása során felmerült problémákra (pl. a helységnevek azonosításának nehézségeire), illetve annak a kedvezőtlen folyamatnak az ismertetésére, melynek következtében a

szlovák levéltáros szakma képviselői közül egyre kevesebben ismerik kellő mértékben a magyar

nyelvet, ami a későbbiek során számos probléma forrása lehet. Ocskay Gyula, a Central European Service főtitkára „A határon átnyúló együttműködések

intézményesülése és ennek iratkezelési következményei” címmel tartott a levéltáros szakma

számára mindenképpen gondolatébresztő előadást. Vázolta az Eurorégiós kapcsolatok történetét, melynek kezdetei az 1990-es évek elejéig nyúlnak vissza, majd ezt követően ismertette az

így létrejött szervezetek működésének módját és azoknak a tevékenységét. Előadásában kiemelte, hogy jelenleg a magyar–szlovák határ menti régiós kapcsolatok működnek a legjobban, majd

zárásként rátért a szervezetek iratképzésére (melyek magyar, szlovák és angol nyelven keletkeznek), illetve a maradandó értékű iratok sorsának ismertetésére. Bízzunk benne, hogy a későbbiekben megszületik egy levéltáros szakmai állásfoglalás ebben a témakörben. A helytörténeti előadásokkal a rendezvénynek 20 éve helyet adó Komárom előtt kívántak

tisztelegni a rendezők. A város történetéből olyan témákat dolgoztak fel levéltáros előadóink,

amelyek kevésbé ismertek, vagy újabb kutatások részlet gazdagabb kép felvázolását teszik lehetővé. Az előadások a levéltárakban őrzött forrásanyagra támaszkodnak, ez adja különös jelentő-

ségüket. Dominkovics Péter igazgató, az MNL Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárának igazgatója „Mozaikok, forgácsok a 17. századi Komárom vármegye működésével kapcsolatban”

címmel tartotta meg az előadását. Ismertette az MNL győri és soproni levéltáraiban található,

Komárom vármegyére vonatkozó töredékes iratanyagot, melynek során újabb információkat

szerezhettünk a vármegyei tisztségviselőkről. Tóth Krisztina, az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék adjunktusának „Komá-

rom város középkori kiváltságai” címet viselő előadása a várossá alakulást és a kiváltságok elnyerésének tisztázását tűzte ki célul, amit elsősorban a szakirodalomban található eltérő vélemények indokoltak. Ennek megfelelően a referátum során az előadó kitért az 1265. évi és az

1277. évi kiváltságlevelek adományozásának a körülményeire, és az azokban foglalt kiváltságok