Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. szám - MÉRLEG - Felekezeti társadalom – felekezeti műveltség. Rendi társadalom – polgári társadalom (Csik Tamás)

Mérleg 87 gyához közelítve a szerzőnek sikerült rámutatni az asszimiláció folyamatának többoldalú-

ságára. A kisközösségek szintjéig hatoló kutatás inkább azt igazolta, hogy a felekezetek kö-

zötti kapcsolat (is) kölcsönös formában nyilvánult meg, így nehezen értelmezhetővé vált az

asszimiláció egyoldalú folyamatot sugalló fogalma. A térbeliség kapcsán immár egy jelenben játszódó folyamatra mutatott rá Nagy Károly Zsolt, amikor a református gyülekezetek

hálózatszerű kapcsolódásáról írt, amely a modern kor viszonyaihoz való alkalmazkodást is

tükrözi szemben a korábbi elvvel (egy helyen élők: egy gyülekezet). Halmos Károly az egyhá-

zak, mint intézmény, szerepét is kiemelte a korszakban. Még ha a lelkek feletti hatalmat leszámítjuk, és csak az egyházak adózástatásban megnyilvánuló gazdasági erejét tekintjük,

még akkor is komoly befolyással rendelkeztek a felekezetek a 19–20. század fordulóján.

Mindez természetesen egy újabb vizsgálati szempontot is felvet, hiszen a felekezetek és a

modernizáció kapcsolata ugyanúgy vizsgálható, mint belső életük és szellemiségük, jegyezte meg a szerző. Az oktatás és a felekezetiség kapcsolata szintén fontos kereteket nyújt a kutatáshoz. Az ezt vizsgáló önálló fejezetben is találkozhatunk a közhelyeknek ellent mondó kutatási

eredményekkel. Halász Imre az 1849-ben uralkodói szentesítést nyert, sokak által inkább

hírhedtnek tartott, a középiskolák rendszerét átalakító szabályzat (röviden: Entwurf) pozitív vonásai közül villantott fel néhányat. Bár a korszak oktatásügye ugyanúgy az szabadságharcot leverő abszolutista hatalom céljait is szolgálta, de nehéz lenne tagadni, hogy egyben szabályozott keretet biztosított a középfokú oktatás számra. Mindez a szerző által

vizsgált Soproni Közigazgatási Kerület egyházi iskolái esetében pozitív eredménnyel is járhatott. Ezzel szemben egy számunkra fontos liberális örökség, az 1868-as népoktatási törvény végrehajtásának árnyoldalait vette górcső alá Vesztróczy Zsolt. A szerző a szlovákok

lakta térségek, főként egyházi igazgatás alatt működő, nemzetiségi iskoláit vizsgálta, aminek során megállapította, hogy a törvény előírásainak végrehajtását egyrészt az anyagi nehézségek, másrészt a törvényhatóságok hazafias oktatást elváró szempontjai is hátráltatták.

Mindez ugyanúgy utalhat a nemzetiségi kérdés és a liberális szellemű törvény adott viszonyok közötti problémás összeegyeztethetőségére, mint az egyházi népoktatás meghatározó

szerepére. Hogy a kisebb településekben, mikroközösségekben még a 20. század elején is

meghatározó szerepe volt az egyházaknak, arra a kötet több tanulmánya utalt, így Simon Erviné is, aki a Veszprém megyei Csetény vallási konfliktusait kutatta. Ebben az esetben

szintén látható, hogy a meghatározó helyi egyház (ezúttal a református) milyen fontos

funkciókat tartott kézben a kisközösség életében. A be-, ki- és áttéréseknél meghatározó szerepe volt (van) a házasságnak, ami a felekezetek és az egyén életében is fontos fordulópont. Ennek megfelelően a tanulmánykötetben

szintén önálló fejezet témája. Tóth Árpád tanulmánya a pozsonyi német evangélikusok há-

zasodási szokásait mutatta be 1750 és 1850 között. Ebben az esetben a gyülekezet jelentő-

ségét sokkal inkább a nyitottság adta. Ahogy a szerző megjegyzi, a vegyes házasságok magas száma mögött ugyanúgy ott találhatjuk a liberális teológiai felfogást, a társadalmi emelkedés vágyát, de talán a térség hagyományosan udvarhoz hű jellegét is. Mindkét esetben

konkrét területeket vizsgálva, Örsi Julianna és Mészáros Márta kiemelték azt is, hogy a jellemzően eltérő vallású településekre beházasodók nagyobb része, idővel a többségi felekezethez igazodva, vallást váltott. A felekezetváltás kérdése bár kapcsolódhat a vegyes házasságokéhoz, de más motivá-

ciók is lehetnek hátterében. Kőszeg esete jó példa a reformáció terjedésére a 16. század

elején. Bariska István hatásosan mutatott rá, hogy a háttérben jelen lehetett mind a helyi

németség és a magyarok konfliktusa, mind pedig a kereskedelmi központként is funkcioná-