Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. szám - LEVÉLTÁR PEDAGÓGIA - VÁGOLA ÉVA: A tanórán kívüli oktatás és az élménypedagógia pszichológiai, pedagógiai szempontjai és előnyei

Vágola Éva 68 ki elmondhatja a véleményét. Továbbá azt szorgalmazzák, hogy a tanár a gyermeki tevé-

kenység támogatója legyen. Valamint az esztétikai-művészeti nevelés fontosságát abban állapítják meg, hogy a gyermeket körülvevő esztétikus környezet ízlésformáló, nevelő hatású. Egy másik jeles elméletalkotó Peter Petersen, német pedagógus (1884–1952), a jénai

egyetem pedagógiai tanszékének vezetője volt. Munkáját a szakma a reformpedagógia

csúcsteljesítményének értékelte.

9 Pedagógiai koncepciójának összefoglaló neve: Jéna-terv volt. Ennek néhány, számunkra fontos eleme röviden: a) Beszélgetés: az ismeretek feldolgozásának módszere, előadások, feladat megbeszélések révén. b) Játék: az ismeretkörök (számtan, nyelvtan, ének, stb.) játékos feldolgozását jelenti, színjáték, mozgás, terepjáték segítségével. c) Ünnepek megtartása: születésnap, karácsony, karnevál stb. d) Kézműves munka. A figyelmes olvasónak bizonyára feltűnt már, hogy pontosan ezek – a 19–20. században

publikált – alapgondolatok köszönnek ma vissza az Európai Képesítési Keretrendszer elveiben és követelményeiben. Az imént áttekintett pedagógiatudományi nézetek és az ezekből fakadó módszerek hatékonyságuk és modernségük okán méltán kerülnek napjaink oktatásának figyelmébe. Ugyanígy van ez az élménypedagógia másik társdiszciplinája, a

pszichológia tudományterületén feltárt ismeretekkel, megalkotott nézetekkel és módszerekkel kapcsolatban. A humanisztikus pszichológia két jeles elméletalkotójának, Carl Rogers (1902–1987) és Abraham Maslow (1908–1970) amerikai pszichológusoknak a munkássága

feltétlenül idekapcsolható. E szerzők a mély önismeret fontosságát hangsúlyozták, mely

híd a társas kapcsolatokban, és a hibákon kívül az egyének erényeire is fókuszáltak, miközben nem feledkeztek meg a társadalomhoz, csoporthoz tartozásról, ahol együttes cselekvésre van szükség közös célok elérése érdekében. Ezen túlmenően az élménypedagógia

pszichológiai alapját leginkább a drive-elmélet, a flow-elmélet és a játék pszichológiai megközelítése adja. A pszichológusok „drive”-nak nevezik az emberi élethez elválaszthatatlanul hozzátartozó, ellenállhatatlan késztetéseket. Ennek egyik legelemibb példája, ha fiziológiai egyensú-

lyunk „kibillen”, drive-ot, azaz késztetést érzünk a helyreállítására. Vagyis, az éhségérzet

egy olyan késztetés, ami arra fog sarkallni minket, hogy ételt szerezzünk, és együnk. Tehát

cselekvésre indít, mégpedig célirányosra, olyanra, ami meg is szünteti a fellépett hiányt. Kí-

sérletekkel igazolt tény, hogy nemcsak az életfunkciókra vonatkozó drive-ok léteznek, hanem fizikai és lelki aktivitásra irányuló késztetés is. Az első a mozgásra késztető drive. Bizonyára mindannyiunknak volt már olyan élménye, hogy fészkelődni kezdett, dobolt az ujjával, ha sokáig mozdulatlanságra volt ítélve. Nem feltétlenül azért kezdünk hosszú ülés

alatt mocorogni, vagy rajzolgatni, mert unatkozunk, vagy nem figyelünk, hanem mert a testünk, szervezetünk mozogni kíván. A lélektani aktivitásra vonatkozó drive pedig a kíváncsiság, a megismerési vágy (exploráció). Tehát a mozgásigény és a felfedezésvágy pontosan

olyan elemi késztetésünk, mint az éhség nyomán az evésre vonatkozó vágy és akarat. Ezek

közül a kíváncsiságra, a világ megismerésének igényére alapoz az élménypedagógia. Felhasználja e természetes drive-ok ösztönző erejét. Tehát az élményközpontú tanítás olyan

eszköztárat jelent, ami az aktivitásra vonatkozó drive-okra építi fel a pedagógiai gyakorlatot. Mindez egy újabb aspektusból is összefügg a kompetenciafejlesztéssel. A kompetencia

éppen azt fejezi ki, hogy képesek vagyunk az ismereteinket, képességeinket problémameg- 9 Uo. 530

–

531.