Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. szám - LEVÉLTÁR PEDAGÓGIA - VÁGOLA ÉVA: A tanórán kívüli oktatás és az élménypedagógia pszichológiai, pedagógiai szempontjai és előnyei
Vágola Éva 66 iskolájának” nevezte el. Véleménye szerint az iskola a társadalom életének tükre, ennek megfelelően le is képezi az élet tereit. Az otthoni, a természeti, az üzleti környezet, a tudománnyal, kutatással való viszony itt egyaránt megtalálható. A gyakorlati tevékenységekhez van konyha, műhelyek, laboratóriumok, műtermek, könyvtár és múzeum. Az ő szemléletét követjük ma, amikor a tanórát könyvtárban, levéltárban, múzeumban tartjuk meg. Ez a modern gondolkodó a tanterv kialakításánál abból indult ki, hogy a gyermek fejlődni képes és megismerésre képes lény. Nem az az elsődleges cél, hogy nyers ismereteket halmozzon föl, hanem, hogy kifejlessze képességeit. Ma úgy gondoljuk, hogy mindez együtt szükséges, hiszen az ismeretek mennyisége is lényeges a differenciált gondolkodás kialakí- tásához. Kétségtelen érdeme továbbá az a megfigyelés, hogy ha a tananyag nem függ össze a gyermek tapasztalataival, akkor formálissá válik. Ha a tanuló érdeklődése megszűnik, azzal megszűnik az ismeretszerzés belső motiváltsága is. A kívülről kényszerített tananyag, és a fegyelem által kiváltott érdeklődés lerombolja az önálló tapasztalatszerzési kedvet. A belső motivációt ma intrinsic motivációnak nevezzük, mely a szabadon választott cselekvések hajtóereje. Akkor éljük át, amikor azt tesszük, amit akarunk, vagy kedvünk van tenni, és nem kényszerből tesszük, amit tennünk kell. Mark Lepper és munkatársai (1973) egy szociálpszichológiai kísérlettel bizonyították, hogy a külső jutalmazás csökkenti, sőt kioltja az intrinsic motivációt! 4 E kutatásnak köszönhetően ma már tudjuk, hogy az osztályozás a természetes tudás- és teljesítményvágy ellen dolgozik. Dewey jelentőségét egyértelműen alátámasztja, hogy nézetei tovább hatottak például az állampolgári nevelés kialakításának területén, valamint tanítványai munkásságában. A polgári demokráciák kiteljesedése következtében az állampolgári nevelés az 1920-as években vált a neveléstudomány központi elemévé. Dewey koncepciója nyomán előtérbe került az a cél, hogy a fiatal generációk érdeklődését a társadalmi kérdések iránt felkeltsék. Azért tartották fontosnak, hogy a fiatalok a demokratikus jogállam öntudatos, másik emberre figyelni tudó, szabad állampolgárává váljanak. Georg Hichael Kerschensteiner fogalmazta meg, hogy a jó állampolgár az, aki ismeri saját és nemzete életét, múltját. 5 Dewey tanítványa, William Heard Kilpatrick (1871–1965) pedig az azóta világszerte ismertté vált projektmódszert dolgozta ki. Ez utóbbinak lényege, hogy a tananyagot a gyerek érdeklődésének megfelelő, életszerű feladatkörökbe csoportosítják, amelyek feldolgozása önállóan, a tanulók fejlődési sajátosságai, egyéni fejlődési üteme szerint történik. 6 Ezt a módszert ma már sikerrel alkalmazzák bizonyos iskolákban, és adaptálható a közgyűjteményekben folyó oktatásban is. A pedológia, avagy a gyermektanulmányi mozgalom a korszak másik jelentős pedagógiai-pszichológiai irányzata, melynek szintén sokat köszönhet az élménypedagógia. Kialakulása hátterében szerepet játszott a felgyorsult ipari-természettudományos fejlődés, és a 19. századi pozitivizmus, valamint a Lipcsében Wilhelm Wundt által 1879-ben létrehozott első pszichológiai laborban végzett pszichofizikai megfigyelések eredménye, mely által megszületett a tudományos megfigyeléseken és az introspekción (önmegfigyelésen) alapuló kísérleti pszichológia. A gyermektanulmányi mozgalom megteremtője, az amerikai Stanley Hall (1844–1924) volt. Munkásságának óriási érdeme a gyermektanulmányozás tudomá- nyos meglapozása volt. Úgy vélte, hogy a gyermekre vonatkozó ismereteket új diszciplína- 4 E LIOT R. S MITH – D IANE M. M ACKIE : Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Bp., 2004. 19 4. 5 Uo. 533. 6 P UKÁNSZKY B ÉLA – N ÉMETH A NDRÁS : Neveléstörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Bp. – Szeged, 1998. 492.
