Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 1. szám - MŰHELYMUNKÁK - CSATÁRI BENCE: Az Országos Rendezőiroda működése a Kádár-rendszer végén

Az Országos Rendező Iroda működése a Kádár-rendszer idején 35 értékelve megjegyezte, hogy „a szovjet film és színház iránti megújuló közönség érdeklődésé-

hez a tagadhatatlan szovjet könnyűzenei siker is csatlakozott, noha ezzel kapcsolatban létezik a

legtöbb előítélet”. Ugyanitt – a nagy ovációt talán némiképp túlértékelve – hozzátette: „A sikerek alapján most már azt is indokoltnak tartjuk, ha a TV műsorsorozatban tájékoztatná a kö-

zönséget a szovjet könnyűzene számunkra ismeretlen, új vonulatairól.” Az ORI vezető beszá-

molója szerint kiemelt feladatként, fokozott gondossággal rendezték meg a szovjet művészegyüttesek előadásait, munkatársaik a koncertek előtti napokon a helyszínen ellenőrizték a

technikai körülményeket, a propagandát és a közönségszervezés eredményességét. Megerősített

műszaki személyzettel, esetenkénti berendezés- vagy hangszerkölcsönzéssel is biztosították az

előadások kifogástalan körülményeit.

23 A szovjet–magyar koncert programok egyeztetésének jellegére utal egy 1987 decemberében

zajlott levélváltás, amelyben Bulányi László arról tájékoztatta Kormos Sándort, hogy az MTV és az ORI összefogásával közös rockműsort terveztek 1988 első félévére. A műsorprogram elfogadása esetén az Eddát, a Bikinit és a Pokolgépet preferálta az ORI vezető, de Szovjetunióbeli fellépéshez Koós János, Kovács Kati, Soltész Rezső és Katona Klári táncdalénekesi összeállítását ajánlotta, ha pedig a szovjeteknek a diszkóra fájt volna a foguk, akkor a Neotont, a Dolly Rollt

és a Z’zi Labort. Arra is felkészült a magyar fél, hogy ha a szovjetek – ahogy szokták – esztrád

műsort kértek volna, akkor az Operettszínház tánckarát léptették volna fel, és olyan műsorközlőket ajánlottak, akik tudtak oroszul, így Endrei Juditot, Kertész Zsuzsát és Baleczky Annamáriát.

24 Ezekből a felsorolásokból jól kivehető, hogy a szovjet fél volt a domináns a közös programok szervezésében, és a műfajok közötti átjárás meglehetősen tágas volt, hiszen vegyes műsort öszszeállítása is szóba került. Bulányi László 1987 végén megismételte a kötelező dicshimnuszokat a szovjet fellépőkről,

így a Radar és a Leontyev együttesekről, nemzetközi forgalmukról pedig megemlítette, hogy indiai művészeknek biztosítottak öt koncertre fellépési helyszínt, és még a művelődési miniszté-

riumi felkéréseknek is igyekeztek eleget tenni. Megjegyezte, az ORI csak a helyszíneket biztosí-

totta, a koncertszervezés az NKI feladata volt. A C.C Catch és a Shakin Stevens 2-2 fellépését

is sikeresnek írta le. Örömmel állapította meg, hogy a Népek Barátsága együttes egy-egy hónapot Afganisztánban és Nicaraguában koncertezett, és fellépett a Szovjetunióban is. Említést

tett ezen kívül a Korona Pódium dortmundi szerepléséről, amelyért cserébe felléphetett Magyarországon a nyugat-berlini Klimperkasten négytagú társulata, valamint a székesfehérvári Videoton Interjazz Fesztiválról, amelyre szintén sikerült szerződtetniük néhány külföldi előadót. Az

összegzés szerint az ORI alkalmazottai kétszer jártak Lengyelországban, egyszer-egyszer pedig az NDK-ban és Franciaországban (ez utóbbi a Cannes-i MIDEM Fesztivál volt), mindegyik

esetben egy-egy főt delegáltak.

25 A korszak működési rendszere szerint a Művelődési Minisztériummal kellett engedélyeztetni az 1988. július 19. és 24. között a Magyar Rádióval (MR) és a Magyar Televízióval (MTV), illetve a Magyar Hanglemezgyártó Vállalattal (MHV) közösen rendezendő Interpop Fesztivált.

26 A négy rendező szerv operatív bizottságot hozott létre a rendezvény előkészítésére és lebonyolítására, programjukat pedig előzetesen beküldték jóváhagyásra. A kérelmet 1987. december 22én küldte el Bulányi László Kormos Sándornak, emlékeztetve a címzettet, hogy az 1987-es évre

engedélyezett Interpop Fesztivált végül mégsem tartották meg.

27 Az ORI a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV) vezérigazgatójától, Bors Jenőtől két és félmillió forintos támogatást

kért,

28 ugyanígy Kornidesz Mihálytól, a Magyar Televízió elnökétől,

29 illetve Hárs Istvántól, a Ma- 23 MNL OL XXVI–I–67 7. d. 6152. 1–3. 24 MNL OL XXVI–I–67 7. d. 6612. 1–2. 25 MNL OL XXVI–I–67 7. d. 7033. 26 Az 1974. július 25-ei 1/74-es kulturális minisztériumi rendelet alapján. 27 MNL OL XXVI–I–67 7. d. 6929. és MNL OL XXVI–I–67 4. d. 605. 28 MNL OL XXVI–I–67 4. d. 579. 29 MNL OL XXVI–I–67 4. d. 606.