Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. szám - LEVÉLTÁR PEDAGÓGIA - FÜLÖP TAMÁS–MÁKOS JUDIT–SZABÓNÉ MASLOWSKI MADLEN: „Nyitott levéltár – Velünk élő múlt.” Az MNL JNSz Megyei Levéltár történelmi programsorozata általános ésközépiskolás tanulók számára

Fülöp Tamás – Mákos Judit – Szabóné Maslowski Madlen 56 jának hatékonyságát, az ismeretek hasznosulását alapjaiban határozza meg. Éppen ezért a

hosszabb távú programok kidolgozásához be kell vonni az oktatási intézmények munkatársait, pedagógusait is. Eredeti célkitűzésünk az volt, hogy közelebb hozzuk a 10-18 éves korosztály számára

a múltat oly módon, hogy a helytörténetet előtérbe állítva hozzájáruljunk a tanulók helyismereti tudásának bővítéséhez, identitásának, lokálpatriotizmusának megerősítéséhez. A program megvalósítása során azonban kiderült, hogy a sikeres megvalósításon túl sokkal

jelentősebb eredményeket értünk el. A foglalkozásokat probléma-centrikus és gyakorlatközpontú módszerek segítségével építettük fel, ügyelve arra, hogy a tanulók minden alkalommal közvetlen módon és változatos formában találkozzanak a levéltári dokumentumokkal, s a belőlük szerzett tudást erkölcsi értékrendjük, önazonosságtudatuk megszilárdí-

tásához is fel tudják használni. Tekintettel voltunk a fiatalok életkorára, tanulási sajátossá-

gaira, információszerzési gyakorlatára, így a lehető legtöbb esetben interaktív foglalkoztató

feladatokat, modern oktatástechnikai eszközöket alkalmaztunk, amelyek beszerzésére a pá-

lyázat biztosított akkor egyedüli forrást. És bár mind a pályázat kidolgozása, illetve benyújtása, mind pedig a programok lebonyolítása a megszokott munkatervi tevékenységünk

mellett jelentős többletfeladatot rótt a kollégákra, olyan tapasztalatokra tehettünk szert a

megvalósítás és fenntartás során, amelyeket a jövőben is hasznosítani tudunk. Ma már az is láthatóvá vált, hogy a levéltárak a társadalmi igényekhez igazodó oktatá-

si és közművelődési tevékenységük során újabb kihívásokkal kénytelenek szembenézni. A

fiatalok és a társadalom mind szélesebb rétegei a szabadidő eltöltésének egyre kevésbé hagyományos módjait választják, a virtuális világ tágulása jelentősen megnöveli a számítógép,

a képernyő előtt töltött időt. A levéltárak oktatási, közművelődési tevékenységének tervezése, megvalósítása során úgy kell a tudásátadás, az ismeretközvetítés módszereit kidolgozni, hogy azok képesek legyenek elérni és fenntartani e célközönség érdeklődését. A levéltárak csak abban az esetben képesek a köznevelés eredményességének és hatékonyságá-

nak növeléséhez hozzájárulni, ha megújult formában, a megfelelő fórumokon és nyelven

szólítják meg a fiatalokat. Az oktatás technológiájának és módszertanának átalakulását kö-

vetve, fontos szerep jut a tértől és időtől kevésbé függő oktatási formáknak, az elektronikus úton elérhető oktatási anyagoknak, forrásismertetéseknek, online tananyagokhoz kapcsolódó helytörténeti adatbázisoknak. Modern tananyagok kidolgozásával a közgyűjtemé-

nyek maguk is képesek lehetnek hozzájárulni az online ismeretszerzés színvonalának,

módszereinek fejlesztéséhez, a világhálón megjelenő digitális tartalmak kulturális, tudomá-

nyos-ismeretterjesztő célú gyarapításához, felhasználási arányának javításához. Tapasztalhattuk, hogy kiemelt szerep jut a levéltárak oktatási tevékenységében a kö-

zösségépítő funkciónak, illetve a társadalmi hátrányok csökkentésének, a felzárkóztatásnak

és a tehetséggondozásnak is. A közösségfejlesztés egyik leghatékonyabb eszköze a kollektív múlt megismertetése, a közös nemzeti és lokális kulturális örökség közvetítése, a kulturális nevelés. A helytörténeti ismeretek kötetlenebb, foglalkoztató feladatokhoz kötődő já-

tékosabb elsajátítása egyszerre teremt lehetőséget a tehetség kibontakoztatására és a sokoldalú képességfejlesztésre. Természetesen a pályázati forrásoknak a jövőben is meghatározó

szerep jut abban, hogy biztosítani tudjuk a hátrányos helyzetű tanulók közgyűjteményekbe

való eljutását, illetve abban, hogy a levéltárak is olyan többfunkciós közösségi, oktatási tereket alakíthassanak ki, amelyek a fiatalok érdeklődésének és igényének megfelelően kínálnak vonzó programokat. Módszertani szempontból tehát időszerűvé vált, hogy a „levéltár pedagógia” metodológiáját kidolgozzuk, céljait, eszközeit meghatározzuk, a megyei levéltárakban megkezdett