Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. szám - KILÁTÓ - KÖCZE LÁSZLÓ: Gazdasági gyűjtemények és levéltári értékelés az Egyesült Államokban

Gazdasági gyűjtemények és levéltári értékelés az Egyesült Államokban 45 „másodlagos forrásnak” tekintettek a hagyományos iratsorozatok mellett (például az audiovizuális anyagok), itt már bizonyos iratok helyettesítőjeként konstituálódnak.

33 Ez különösen

olyan területeken jelenthet előrelépést a gyűjteményépítés szempontjából, mint például a

kisvállalatok-kisvállalkozások világa, amelyet korábban vagy ignoráltak a levéltári intézmé-

nyek vagy a nagyvállalatokkal megegyező módon kezeltek.

34 Bár napjainkban a levéltári értékelés alapvető dilemmáit elhomályosíthatja ideiglenesen az információtechnológia – amúgy egymással ellentétes irányba is „nyitott” – lehetősé-

geibe vetett hit, zárszó gyanánt érdemes röviden áttekinteni a módszer recepcióját az elmúlt másfél évtizedben. Az iparág(ak) – gazdasági szereplők (vállalatok) - iratsorozatok és

iratok triászára épülő, a levéltárak társadalmi céljait látens módon feszegető Minnesota módszer az MHS gyűjtőköri munkájának alapja lett, bár nem problémamentesen, hiszen a

gazdaság világa egy olyan terület, amely – sok szempontból – „ellenáll” az archívumi cé-

loknak, így az eredmények is „csak” limitáltak lehetnek. Ráadásul a módszer szándékosan

szakít az iratfolyóméterekben mért „sikerek” és „jelentőség” amúgy is kétséges, bár igen elterjedt eszméjével és fontos lépést jelent a levéltárak aktív szerepére épülő, szisztematikus gyűjteményépítés felé. Ugyanakkor – ahogy korábban már volt róla szó – az amerikai levéltári intézmények jelentős része mellőzi a szisztematikus iratbegyűjtést (nem kizárólag a gazdaság

vonatkozásában), ebből adódóan egy ilyen strukturált, de kellően flexibilis módszer – öszszetettsége okán – nagyobbrészt visszhangtalan maradt.

35 Ennek ellenére inspirálóan hatott – túl a tiszteletkörök álmos világán – a gazdasági iratokkal foglalkozó nemzetközi irodalomra, sőt Skóciában (South Lanarkshire), illetve Ausztráliában (University of Melbourne Archives) – a helyi viszonyokhoz adaptálva – a gyűjteményépítés alapja lett,

36 s megtermékenyítően hatott a gazdasági levéltárak mellett, a Yale Egyetem levéltárának iratgyarapítási politikájának újragondolásánál is.

37 Végül, de nem utolsó sorban a módszer egyik legfontosabb eredménye, hogy az évtizedeken keresztül elszigetelten művelt gazdasági iratértékelés kérdését integrálta a tágabb levéltári értékelés sokszínű világába, amelyben hol

esettanulmányként,

38 hol a kanadai ihletettségű makroértékelés egyik kritikai kiegészítőjeként,

39 hol pedig a levéltári értékelés egyik módszertani alapjaként

40 jelent meg. 33 GREENE, 1998 b. 154–155. 34 GREENE, 1998a, 49–52. A szerző már évekkel korábban megfogalmazta a kérdésfeltevések szintjén – akkor még a dokumentációs stratégia által inspirálva – a kisvállalkozások eltérő dokumentálásának igényét,

GREENE, 1991. 100–101. A nagyvállalatok és a kisvállalatok eltérő működésének vizsgálata alapján jutott

hasonló nézetre a Hagley akkori kurátora is. NASH, 1995. 35 Mark A. Greene közlése, akinek ezúton mondok köszönetet az íráshoz nyújtott segítségért. 36 KING and RANKIN, 1998, valamint ELLEN et al., 2004. 37 HYRY-KAPLAN-WEIDEMAN, 2002. 38 CRAIG, 2004. 91–92. 39 COOK, 2005. 143–144., 147. Terry Cook ugyanakkor fenntartásainak adott hangot Greene használókkal-használattal kapcsolatos nézeteinek. 40 BOLES, 2005. különösen 97–120.