Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. szám - TUZA CSILLA: A céhes források és a céhes adatbázis használhatósága a családkutatásban

Tuza Csilla 28 tatására, bizonyos szabályok betartására. Mindez panaszokat, visszaéléseket szült, amelyek

iratokat produkáltak. Az 1761-es, majd 1806-os céhszabályozás után a privilégiumlevelek formanyomtatvánnyá süllyedtek, ezekből már nem remélhetünk személyi adatokat. Viszont megszaporodnak az egyéb, neveket, személyi adatokat tartalmazó céhiratok (tagfelvételi könyvek,

jegyzőkönyvek, vándorkönyvek), melyeket– mint említettük – a családkutatók haszonnal

kutathatnak. A céhiratok területi megoszlása és nyelve Mennyiségileg a legtöbb és időben a legrégibb iratokkal a Királyi Magyarország területe dicsekedhet. Ennek oka adott: a török kor háborús pusztításai nem okoztak a céhes életben

olyan mennyiségi (népességpusztulási, felvevőpiacot érintő) és minőségi törést, mint például az Alföld területein. A leggazdagabb céhes iratanyaggal Kassa város levéltára és mú-

zeuma, a soproni városi és megyei levéltár, a pozsonyi városi és megyei levéltár büszkélkedhet. Az alföldi régióban leginkább a török felszabadulás utáni időszakban alakultak meg a

céhek, így innen csak kis számú, és a 18. századtól kezdődő iratanyaggal számolhatunk.

20 (A Temesi Bánságban, amely kamarai birtok, és uralkodói mintagazdaság volt, a század vé-

géig nem is adtak ki engedélyt céhek alapítására, innen csak az 1790-es évektől kezdődően

van csekély számú céhes anyagunk.

21

) Erdélyben a céhes ipar központja Kolozsvár volt,

melynek ma is gazdag a céhes anyaga. A legtöbb céhirat latinul íródott, de területenként és nemzetiségenként találunk szlovák,

horvát, német és magyar nyelvű céhiratokat is. Egy épülő céhes adatbázis A fenti ismertetésből kiderült: a céhes iratok igen sok(féle) intézményben, területileg szétszóródva kutathatók. Még egyetlen céhmester vagy egyetlen céh életének feldolgozásakor

is többfelé kell kutatásokat végeznünk, és gyakran nem sejtjük, hogy az adott személyre/céhre hol kereshetnénk még adatokat. A céhes források típusainak, területi és intézményi szétszórtságának áthidalása lehet

egy modern, számítógépes adatbázis létrehozása. Az ötlet nem új, a probléma nemcsak a

magyar néprajzkutatókat, történészeket érinti. Korábban már megkísérelték egy egységes,

országos céhkataszter létrehozását, ez azonban nem volt, nem lehetett átfogó és papíralapja miatt jól, gyorsan és könnyen használható segédlet. 2013-ban egy OTKA-pályázat

22 segítségével végre létrejött a számítógépes céhes

adatbázis. A céhes adatbázis minden típusú céhiratot képes kezelni, bármilyen intézmény

(múzeum, levéltár) bármilyen rendszerű (különböző jelzetű) iratait fel tudjuk venni.

23 Az 20 Az alföldi új alapítású céheket részletesen feldolgozta: EPERJESSY, 1967. 21 A területről megmaradt meglepően csekély számú céhes iratot ma a Temesvári Nemzeti Levéltár őrzi,

sajnos, többsége igen rossz állapotban van. 22 A pályázat témavezetőjeKincses Katalin Mária, pályázati száma: K 101 669. Az adatbázist Rába Endre,

az MNL OL Elektronikus Levéltárának munkatársa készítette. 23 Jelenleg az MNL OL anyagából a Magyar Királyi Kancellária levéltárában található céhlevelek egy ré-

szét, a Fejér Megyei Levéltár céhes anyagának egy részét, a BFL céhes iratait, és a Temesvári Nemzeti

Levéltár céhes iratait lehet az adatbázisban elérni, a munka folyamatos, az adatok a közeljövőben a Kiscelli Múzeum anyagával is kiegészülnek. Az eddig felvett iratok között van privilégiumlevél, inasszegődtetési

iratok, tagfelvételi könyvek, panaszok, vizsgálati jegyzőkönyvek.