Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - SZILÁGYI ADRIENN: Egy maradványuradalom birtokigazgatása a családgyűlési jegyzőkönyvek tükrében

Szilágyi Adrienn 68 HADIFOGOLYTÁBORBAN OSTFFYASSZONYFÁN Az 1. világháború kitörésének közelgő 100. évfordulójára készülve a Vas Megyei Levéltár

határokon átnyúló intézményközi együttműködés keretében 2014-2017 között több helyszínen is bemutatja a Vas vármegyei Ostffyasszonyfán a világháború időszakában műkö-

dött nemzetközi hadifogolytábor történetét. Az egyidejűleg 40-50.000 személy befogadására alkalmas hadifogolytáborban a háborús

években olasz, orosz, román, ukrán és szerb katonák tízezrei fordultak meg. A levéltár

gyűjteményében megtalálható a létesítmény önállóan vezetett halotti anyakönyve, amely az 1917-1918 folyamán a táborban életét vesztett közel 5000 külföldi katona személyi adatait tartalmazza. A Vas Megyei Levéltár olyan adatbázist készített el, ami lehetővé teszi a

többszempontú keresést a katonák neve, nemzetiségi és vallási összetétele, lakóhelye, életkora, valamint a vezető halálozási okok vonatkozásában. VÁLTOZÓ VÁRMEGYÉK TÁRLATA A JUBILEUMI LEVÉLTÁRI NAPOK KERETÉBEN JÁRÁSTÖRTÉNETI KONFERENCIÁT RENDEZTEK DEBRECENBEN Hajdú és Bihar megye járási beosztásának története térképeken, 1552-től napjainkig dr. Szálkai Tamás levéltáros tárlatvezetésével volt megtekinthető a Megyei Önkormányzat épületében. A Megyei Levéltár jubileumi rendezvényének második napján Hajdú és Bihar

megye járási beosztásának történetéről hallhattak előadásokat az érdeklődők. A mai Hajdú-Bihar megye 1950-ben jött létre Hajdú és Bihar történeti vármegyék összevonásával, belső felépítése azóta is számos változáson ment át, de talán ettől is érdekesebb

a korábbi évszázadokban végbement átalakulások, módosulások végigtekintése – hallhattuk dr. Szálkai Tamás levéltáros előadásában. Annak ellenére, hogy már a középkorból is vannak szórványos adatok a járási beosztásra

vonatkozóan, mégis legkorábban csak 1552-ből maradt fent teljes adatsor, amely alapján

lehet rekonstruálni a járásokat. A történeti hagyomány úgy tartja, hogy a korabeli járásokat

úgy alakították ki, hogy az élükön álló szolgabírák saját járásukban tudjanak a megyeszékhelyre – Nagyváradra – belovagolni, s valóban, az 1692. évi összeírás alapján ez megoldható volt, bár nyilván nem ez motiválta elsősorban a belső közigazgatási határ meghúzását. A

18. század elején a török megszállást követő újjászervezés során komolyabb változások jöttek, amelyek alapvetően meghatározták a járási rendszert 1920-ig. Az 1849. évi szabadságharcot követő provizórikus időszak a megyerendszer időleges felfüggesztését hozta magá-

val: 1850 és 1860 között több közigazgatási szisztéma váltotta egymást gyors egymásutánban, amelyek feltárása eddig elkerülte a kutatók figyelmét, pedig eredeti térképszelvények is

maradtak az utókorra, amiket a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár őriz