Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - SZILÁGYI ADRIENN: Egy maradványuradalom birtokigazgatása a családgyűlési jegyzőkönyvek tükrében

Egy maradványuradalom birtokigazgatása a családgyűlési jegyzőkönyvek tükrében 65 gr. Wenckheim Ferencet kérték meg, hogy házában a közös fundusból megtérítendő

házbér mellett alakítson ki, és biztosítson helyiséget mind a levéltáros, mind pedig a

levéltár számára, sőt a tűzvész elleni szükséges óvintézkedéseket is tegye meg. Az ekkor kinevezett levéltárost, Röth Ignácot bízták meg a hiányzó iratok felkutatásával, a

jegyzék elkészítésével, továbbá elrendelték, hogy ezentúl az eredeti oklevelek csak abban az esetben adhatóak ki, amennyiben bírói per ítélete megkívánja, vagy valamelyik

uradalom kéri azt. A kiadás minden esetben csak a közös igazgató jóváhagyását követően történhetett meg.

45 A levéltár további sorsáról a családgyűlés felosztásakor határoztak. Az 1850. évi

családgyűlés a közös levéltári anyagot teljes rendezéséig Pesten kívánta tartani, majd

ezt követően Szarvasra kerülhetett volna át.

46 Az 1853. évi gyűlés annyiban módosította ezt a döntést, hogy miután a levéltár állománya a perek ügyvitelével állt szoros kapcsolatban, ezért a perek megszüntetésével a közös levéltár anyagának további fenntartására nem volt szükség. A levéltár rendezését, betű szerinti lajstromának elkészítését

követően – gr. Károlyi György ajánlatának köszönhetően – a Károlyi család pesti levéltárába, és az ott lévő illetékes levéltáros kezelése alá helyezték a közös iratanyagot.

A fedezetül szolgáló díj megállapítását a már kijelölt bizottságra bízták, de addig is a

közös levéltári anyag iratainak lajstromát a nemzetség minden egyes ágával különkülön közölték. Az 1853. szeptember 13-án, Szarvason összeült bizottság a levéltárat

kezelő levéltáros évi díjazását gr. Károlyi Györgynek utalta ki, ő az összeg kamataiból

évenkénti kifizetést biztosíthatott a levéltárosnak.

47 Az utolsó családgyűlésektől a végső felosztásig A nagybirtok kormányzata túlélte az 1848. évi forradalmat, de a robot, a dézsma, a

pénzbeli fizetések megszüntetése, az úrbéri tehermentesítés, a királyi kisebb haszonvé-

teli jogok részleges felszámolása, a bérleti rendszer átalakulása nem múlt el nyomtalanul. Az 1850. június 6–7. napra Pesten egybehívott családgyűlésen az igazgató a megváltozott körülményekre hivatkozva a nemzetség közös dolgainak állapotára nézve

kezdeményezte az ingatlan javak, a hosszú évek során összegyűlt jövedelmek és a

nemzetségi tagoknak kamatra kiadott tőkéjének birtokarányos felosztását; a közös perekről, levéltárról és tisztségekről való rendelkezést. A közös javak és jövedelmek

megosztásához az 1776. évi első nagy osztáskor figyelembe vett családágak szerinti arányosítást vették volna alapul, de a tényleges elhatározástól ekkor még elállt a család.

Ezért mind az ingatlan javakat és mind a pénzbeli összegeket továbbra is változatlan formában kezelték.

48 Ennek következtében a nemzetség által közösen birtokolt – a közös fundus alapját képező – Csorvási és Kis-Apáczai puszták, illetve a haszonbérbe

lévő részek esetében megállapították, hogy az 1850. év Szent Mihály napjától kezdve

három évre 3000 holdanként haszonbérbe adják. A bérlés lehetőségét az igazgató hirdette meg, a haszonbérleti árverést pedig két nemzetségi tag – gr. Batthyány László és

gr. Wenckheim Antal – jelenlétében tartották meg.

49 A fentebb már tárgyaltak szerint a 45 MNL OL P 418 A. I. 56. 1830. június 7./ 2. és 3. 46 MNL OL P 418 A. I. 54.1850. június 6–7./4. 47 MNL OL P 418 A. I. 54. 1853. július 12./4. 48 MNL OL P 418 A. I. 14.1850. június 6–7./1. és 2. 49 MNL OL P 418 A. I. 14. 1850. június 6–7./3.