Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - SZILÁGYI ADRIENN: Egy maradványuradalom birtokigazgatása a családgyűlési jegyzőkönyvek tükrében

Szilágyi Adrienn 62 elfogadták és hivatalában Omaszta Zsigmondot erősítették meg,

24 akit később Nagy

Márton váltott.

25 A két ügyész közötti munkamegosztást majd csak az 1830. évi jegyzőkönyvben tisztázták, ennek megfelelően a Békés vármegyében folyamatban lévő perek továbbra is Nagy Márton, a Királyi Táblánál lévők pedig Röth Ignác

26 fiskálishoz

tartoztak. Mindkét ügyésznek kötelessége volt a közös igazgatót folyamatosan tájékoztatni.

27 Nagy Márton elhatalmasodó szembetegsége miatt később lemondott tisztségé-

ről, és az ekkor már tíz éve az uradalom szolgálatában álló Salacz László követte hivatalában.

28 Salacz az uradalom pereinek lefolytatása mellett a megyei gyűléseken is részt

vett, illetve a vármegye előtt folyamatban lévő perekben való eljárást felügyelte. Salacz

a gazdasági és törvényes ügyek vitele mellett hosszú időn keresztül a jegyzőkönyv vezetője is volt. 1845. évi halála után Urszinyi Andor vette át feladatait.

29 A családgyűlés

1850-ben számolta fel a kettős ügyészi állomást és szüntette meg a megyei ügyészi

tisztséget. Ettől kezdve a közös igazgatótól függött, hogy a Pesten maradt közös

ügyészt bízta meg, vagy egy külön ügyvédet fogadott fel az esedékes ügyekre.

30 c) Közös uradalmi pénztárnok A közös uradalmi pénztárnok feladatköréről és megválasztásról a jegyzőkönyvek nem

szólnak, de láthatóan létezett ez a tisztség, sőt a közös számadások, bevételek, kiadá-

sok, tartozások kérdésénél rendre megnevezték a közös pénztárnokot, így a jegyző-

könyvekben több alkalommal Balla Károly és Vidovszki János neve olvasható.

31 Majd 24 MNL OL P 418 A. I. 14. 1832. október 2./3. Az 1832. évben tartott gyűlésen újra helybenhagyták a korábbi rendelkezéseket. 25 MNL OL P 418 A. I. 14. 1838. augusztus 25./ 4. és 5.; HÉJJA JULIANNA ERIKA (2009): i. m. 406.; Nagy Márton 1808-tól élt Békés vármegyében. Körösladányi és mezőberényi uradalmi ügyész (1816–1833). 1816-ban tiszteletbeli vármegyei ügyésznek ajánlották. A főispáni kinevezés végül – a magánszolgálat teljesítése miatt – elmaradt. Bedekovich Ferenc csak ahhoz járult hozzá, hogy különleges esetekben ügyészi

foglalatosságba bevonhassák. 26 HÉJJA JULIANNA ERIKA (2009): i. m. 450.; Röth Ignác Arad megyei aljegyző (1828). Az 1828. évi tisztújítás alkalmával a főispán Békés vármegye táblabírájává nevezte ki. 27 MNL OL P 418 A. I. 56. 1830. június 7./4. 28 MNL OL P 418 A. I. 14. 1826. május 21/4. Nagy Márton lemondását elfogadták és a közös kasszából

nyugdíjat rendeltek ki neki, annak reményében, hogy tapasztalataival továbbra is segíti majd az uradalom

munkáját. HÉJJA JULIANNA ERIKA (2009): i. m. 454.; Salacz László (1807 k. – 1846, Gyula) Pesten tett ügyvédi vizsga (1829) után hosszabb ideig volt vármegyei írnok, majd gyulai uradalmi alügyész 1830–1845 között. (MNL OL P 418 A. I. 14. 1826. május 26./5.) Salacz 1826. június 1-től állt szolgálatba, fizetését 400 forintban állapították meg. Nagy Mártont pedig iratainak átadására kötelezték Röth Ignác jelenlétében. 29 MNL OL P 418 A. I. 14. 1846. április 20./2. HÉJJA JULIANNA ERIKA (2009): i. m. 513–514.; Urszinyi Andor (Csetnek, 1814. – Csaba, 1887) Gömör vármegyei család szülötte. A pesti ügyvédi vizsga után

Szarvason telepedett le, és itt ügyvédkedett 1840-ig. 1840-ben Stockhammer Herman uradalmi ügyésznek

nevezte ki Csabára. Később Trautmannsdorfné gr. Károlyi Jozefa uradalmi ügyésze (1844) lett. Az 1840es évek végéig a közbirtokossági ügyek rendezésével foglalkozott. 1849-ben Csaba főbírájává választották.

Közéleti szereplést legközelebb 1861-ben vállalt. Terényi Lajos lemondásával 1861-ben másodalispánná

választották. Az állásáról azonban még ebben az évben lemondott. 30 MNL OL P 418 A. I. 14. 1850. június 6–7./ 4. 31 MNL OL P 418 A. I. 14. 1816. július 1./10.; Az 1816. évi családgyűlés a közös jövedelmek kezelése érdekében meghagyta, hogy a jövedelmek és a költségek kezelőjének 400 frt fizetés jár, feladata az urak já-

randóságainak, az esztendőre meghatározott kocsma, mészárszék, halászat, bolt, száraz- és vízimalmok,

nádas tavak, üstök, puszták árendáinak beszedése és elszámolása; kötelessége továbbá a közös épületek

karbantartásának, és a földesurak jussainak a felügyelése. A befolyó pénzekből az úriszék költségeit és

egyéb kiadásokat fedeztek gr. Bolza József ellenjegyzése mellett.