Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - GYENESEI JÓZSEF: Felfüggesztett városi autonómia
Gyenesei József 52 kritikán alul álló személyeskedések, csipkedések hatalmát zúdították a Nemzeti Munkapárt tagjai egyes köztisztelet, becsülés s szeretetben álló egyéniségek felé, amelyre a megbélyegző szót alig lehet megtalálni. Úgy viselkedtek egyesek, mintha dervis táncokat kellett volna előadniuk üvöltések kö- zött.” 15 A testület feloszlatására azonban csak több mint három hónappal később, a május 31-ei képviselőtestületi ülés alkalmával került sor, amelyről a helyi sajtó is beszámolt. A közgyűlés ötödik napirendi pontja felett vitatkoztak a képviselők, amikor: „elkövetkezett a gyorsvonat megérkezése, mellyel megérkezett Fazekas Ágoston vármegyei alispán, megyebiztos, kinek jelenléte a további tárgyalást megakasztotta, illetőleg félbeszakította, s megkezdő- dött az autonómia felfüggesztése. […] Hát végre ezen a szomorú aktuson is túl estünk. Régen ké- szültünk rá. Túl vagyunk rajta! Szabó Sándor és társai örülhetnek rajta.” 16 Az új testület megalakulása Pest vármegye törvényhatósági bizottsága 1913. március 10-ei rendkívüli közgyűlésén az alispán előterjesztését, amely alapján az ügyek időközi vezetésével a kiskunhalasi polgármestert bízták meg, nem fogadták el: „mert a képviselőtestület feloszlatását a nevezett tanácsú város életében egy oly nehéz váltságnak találjuk, hogy a veszélyeztetett autonómia tekintélyét csak akkor látjuk megóvhatónak, ha az autonóm terület hatáskörét a városnak törvény szerint is felettes hatósága és a törvényhatósági bizottság képviselője, a vármegye első tisztviselője kezébe tesszük le, elhatározzuk tehát, hogy az ügyek időközi vezetésével Fazekas Ágostont, a vármegye alispánját bízzuk meg. Minthogy pedig a feloszlatás indokáról szolgáló jogosulatban revitentia a város képviselőtestülete által f. évi január 4-én tartott tisztújító széken megszűnt, az új képviselőtestület megalakí- tását az 1886. évi XXII. t. c. 61. §-ának második bekezdése alapján elhatározzuk, és a választás napját folyó évi július hó 16-ikára kitűzzük.” 17 A belügyminiszter válasz leiratában a vármegye közönségének megfontolásra ajánlotta az alispán megyebiztosi kinevezését, tekintettel annak komoly munkaterheire. A leiratból kiderült az is, hogy a belügyminiszter a kiskunfélegyházi képviselőválasztá- sok időpontjára vonatkozó javaslatot a megyebiztos kinevezését követően várta csak: „a képviselőtestület megválasztására és a választás határnapjának kitűzése iránt pedig majd akkor határozzon [ti. a közgyűlés], ha a megbízott javaslata rendelkezésre fog állni.” A törvényható- sági bizottság a miniszter válaszára sértődötten reagált, mert abban autonómiájának semmibevételét látta, és az április 14-ei közgyűlésén másodízben is az alispánt bízta meg a félegyházi ügyek ideiglenes vitelével. 18 Ez ellen a belügyminiszter ekkor már nem emelt kifogást, saját felsőbbségének érzékeltetése érdekében mindenesetre kioktató hangvételben adott leckét törvényértelmezésből a megyei testületnek. 19 A törvényhatósági bizottság június 9-ei ülésén 1913. szeptember 16-ára tűzte ki a kiskunfélegyházi választás időpontját, annak vezetésével az alispánt bízva meg. A döntést a belügyminiszter azonban nem hagyhatta jóvá, mivel csak az 1911-es adólajstrom adatain nyugvó választói névjegyzék állt rendelkezésre, amely azonban a törvényi követelmé- 15 Városi közgyűlés. Félegyházi Hírlap Egyesült Félegyházi Híradó, 1913. március 16. 2. 16 Autonómia nélkül. Félegyházi Hírlap Egyesült Félegyházi Híradó, 1913. június 1. 1–2. 17 MNL BKML V. 175/b. 4249 ki./1913. (alapszám: 4982/1912.) 18 MNL BKML V. 175/b. 6140 ki./1913. (alapszám: 4982/1912.) 19 MNL BKML V. 175/b. 11 232 ki./1913. (alapszám: 4982/1912.)
