Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - GYENESEI JÓZSEF: Felfüggesztett városi autonómia

Gyenesei József 48 A képviselőtestület feloszlatásának előzményei Paár Józsefet, Kiskunfélegyháza város rendőrkapitányát, a belügyminiszter 1911. március 13-án kelt határozatával hivatalvesztésre ítélte, így a soron következő rendes tisztújítás időpontjáig semmilyen hivatalra nem volt választható. A fegyelmi ügy irataiból

kiderül, hogy az érintett a képviselőválasztási mozgalmak idején az egyik párt irányá-

ban elfogultan viselkedett, ugyanis a párt támogatóinak rendzavaró tüntetését nemhogy megfékezte volna, de azt még inkább elő is segítette. Az iratok nem nevezik meg konkrétan melyik politikai tömörülést támogatta a rendőrkapitány, azonban az esemé-

nyek későbbi lefolyása alapján erre egyértelműen lehet következtetni. A rendezett tanácsú város képviselőtestülete 1911. május 19-én tartott ülésén a jogi tilalom ellenére

Paár Józsefet mégis megválasztotta városi kiadóvá. Szabó Sándor,

3 a Nemzeti Munkapárt

városi képviselője kérte e döntés megsemmisítését a vármegyei törvényhatóságtól,

amely azonban elutasította fellebbezését. Ez ellen a képviselő panasszal élt a közigazgatási bíróságnál, amelynek a testület helyt is adott és a választást megsemmisítette.

4 A döntést a félegyházi testület 1912. szeptember 6-ai rendkívüli közgyűlésén tudomásul

vette, egyúttal utasította a polgármestert, hogy a megüresedett kiadói állás betöltésére

tegyen felterjesztést az alispánhoz. Az alispán még ugyanabban a hónapban pályázatot

írt ki a kiadói állás ügyében, amelyre október 16-ig lehetett benyújtani a kérvényeket, a

részleges tisztújítószék időpontjául pedig október 22-ét jelölte ki.

5 Itt elvileg le kellett volna zárulnia az ügynek, mégsem így történt. A kitűzött napon megtartott tisztújító-

széken a versenyben maradt két pályázó közül ugyanis – a képviselőtestület által is akceptált bírói ítélet ellenére – nagy többséggel Paár Józsefet választották meg ismét a kiadói állásra.

6 A helyzet komolyságát jelezte, hogy Pest vármegye november 26-ai közgyűlésén a testület – Szabó Sándor fellebbezése nyomán – a választást megsemmisítette, emellett határozatában kezdeményezte a belügyminiszternél a város képviselőtestü-

letének feloszlatását.

7 Erre a községi törvény abban az esetben adott lehetőséget a felsőbb hatóságnak, ha a képviselőtestület eljárása az állam érdekeit vagy a község jólétét

veszélyeztette. A közigazgatási bíróság jogerős ítéletének figyelmen kívül hagyása vitán

felül kimerítette e kritériumokat, ennek ellenére a félegyházi képviselők egy jelentős ré-

sze még mindig nem tudta, vagy talán nem akarta racionálisan szemlélni a helyzetet.

Erről tanúskodik az az indítvány is, amelyet a függetlenségi dr. Horváth Zoltán

8 további 3 Szabó Sándor (1862–1914), királyi tanácsos, a kiskunfélegyházi Nemzeti Munkapárt elnöke. Jogi tanulmányainak befejezése után állandóan szülővárosában tartózkodott és a gazdálkodás mellett tevékenyen

részt vett a közügyek intézésében is. A városi közgyűlésnek virilis jogon állandó tagja volt. 4 Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL BKML) V. 175/b.

Kiskunfélegyháza Város Polgármesteri Hivatalának iratai. Közigazgatási iratok. (a továbbiakban: V.

175/b.) 9876 ki./1912. (alapszám: 4982/1912.) 5 MNL BKML V. 175/b. 11 685 ki./1912. (alapszám: 4982/1912.

) 6 MNL BKML V. 175/b. 12 114, 12 873, 12 746, 12 867 ki. /1912. (alapszám: 4982/1912.) 7 MNL BKML V. 175/b. 15 158 ki./1912. (alapszám: 4982/1912.) 8 Horváth Zoltán (1880–1945). Újvidéken született, majd jogi diplomája megszerzése után Kiskunfélegyházán telepedett le, és nyitott ügyvédi irodát. Kezdettől fogva aktívan részt vett a település közéletében.

1908-tól négy évig tiszteletbeli tanácsnoka a városnak és ugyanakkor városi képviselő is, 1910-től vármegyei törvényhatósági bizottságnak is tagja volt. A világháború során százados hadbíróként teljesített szolgálatot. 1918-ban a félegyházi Nemzeti Tanács elnökeként nagy szerepe volt a lakosság személyi és vagyoni biztonságának megőrzésében. A kommün alatt, mint túszt, letartóztatták. Az országos politikai

életben 1910-től vett részt, első ízben 1922-ben választották meg a félegyházi kerület nemzetgyűlési kép-