Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. szám - KILÁTÓ - KÖCZE LÁSZLÓ: Gazdasági archívumok az Egyesült Államokban: a Baker könyvtár

Köcze László 28 tató, egyéb kérdések is – nagyobbrészt – megválaszolatlanok maradtak.

11 Az ötveneshatvanas években a Könyvtár alapvetően tartotta magát területileg az Új-angliai régió-

hoz (ez már önmagában többet jelentett, mint csak egy régiót a többi között, hiszen az

Egyesült Államok iparilag egyik legjelentősebb területéről volt és van szó). A gyűjteményépítés azonban kiegészült a New England-i cégek mellett, a területhez közvetlenül nem tartozó, de jelentős értéket képviselő és a Harvardhoz valamilyen formában

kapcsolódó vállalati iratok begyűjtésével, valamint a megsemmisülés veszélyének kitett

és a nemzeti történelem szempontjából jelentősnek tekintett iratok befogadásával is.

12 A hetvenes évekre a lefektetett alapokon folyó begyűjtés eredményeként kétszeresére,

közel 1400-ra nőtt a gyűjtemények száma, benne olyan – a vállalati dimenzión túlmutató – iratokkal, mint a Harvardon oktató Elton Mayo

13 magániratai, vagy az 1953-ban megszűnt Business Historical Society irattára. Mindezek ellenére a nyolcvanas évekre a

harminc-negyven évvel korábban meghatározott gyűjtőköri koncepciók egyre kevésbé

tűntek alkalmazhatónak, pontosabban egyre nagyobb szakadék tátongott – az amúgy

rendkívül impozáns – gyűjtemény gyakorlati politikája és az országban zajló gazdasági,

társadalmi folyamatok között.

14 A bostoni intézményben bizonyos, a régió történeté-

ben fontos szerepet betöltő iparágak alulreprezentáltak maradtak (például a hajógyártás, nyomdaipar és kiadók) még a 19. század viszonylatában is, nem beszélve a 20. szá-

zad második felének olyan jelentős ágazatairól, mint a számítástechnika vagy az egészségügyi-műszaki kutatások világa. A hiányok és ellentmondások ráadásul nem kizáró-

lag az egyes iparágak tekintetében mutatkoztak; a vállalati méretek terén is igen egyoldalú kép rajzolódott ki gazdasági iratokból, mivel – a legalább olyan fontos szerepet

betöltő – a kis- és középvállalatok dokumentumai alig kerültek az intézménybe.

15 Florence Lathrop, a Baker korabeli kurátora ezek alapján, illetve a gazdaságban bekövetkező változások (a gazdaság nemzetköziesedése, az egyre összetettebbé váló

kormányzati és gazdasági kapcsolatok) nyomán egy új, a Baker Könyvtáron túlmutató,

általános gyűjteményépítési gyakorlat alapjait vázolta fel, amely egy szélesebb földrajzi

alapokon nyugvó, s a modern vállalati struktúrák iránt érdeklődést mutató, a huszadik

századra jóval nagyobb hangsúlyt helyező koncepcióban körvonalazódott. Eszerint a

gazdasági szervezetek új értékelésénél eredményes gyakorlat csak meghatározott mutatók – az időintervallum, a földrajzi hely, az iparág, a vállalat, a szervezeti összetettség 11 Az Egyesült Államokban az ötvenes évek közepén készült az első komolyabb felmérés a gazdasági iratokat őrző gyűjteményekről (könyvtárak, levéltárak, egyetemek, történeti társulatok stb.). A szerény eredményekről lásd LOVETT, ROBERT W.: Business Records in Libraries. The American Archivist, Vol. 20. No. 3. (July 1957) 253–261. 12 Az iratbegyűjtés leginkább adományozás vagy letét formájában (például a Medici család főkönyvei esetében) történt. (BARTHOSEVSKY, 1985. 482.) A New Englandre fókuszáló „profiltisztítás” jegyében (amiben közrejátszott, hogy az ország nagysága jelentős akadályokat gördített a kutatók elé) több cég iratait is átadták az ötvenes évek folyamán. A részletekről lásd LOVETT, ROBERT W.: Some Changes in the Handling of Business Records at Baker Library. The Amerivan Archivist, Vol. 19. No. 1 (Jan. 1956) 41–42. 13 Nemcsak a szervezéstudomány képviselőjének személyes iratai kerültek a Könyvtár őrizetébe, hanem a

Western Electric Company-nél végzett kutatások iratai is. 14 Túl a Baker Könyvtár gyakorlatán a hatvanas és hetvenes évek levéltári irodalma – összehasonlítva a

Cole által felvetett kérdésekkel – a gazdasági iratok terén semmilyen érdemi újdonságot nem eredményeztek. 15 LATHROP, FLORENCE BARTOSHEVSKY: Towards a National Collecting Policy for Business History: the view from Baker Library. Business History Review, Vol. 62. (Spring 1988) 138.