Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. szám - FAZEKAS ISTVÁN: Mi a hungarika? A magyar vonatkozású levéltári iratok, különös tekintettel a hajdani Monarchiára - SZ. SIMON ÉVA: A Törökországban őrzött magyar vonatkozású iratok múltja, jelene és jövője

Sz. Simon Éva 22 matosan és intenzíven változó oszmán kancelláriai gyakorlat megismerése iratok nélkül

lehetetlen, miközben a 20. század elején összekeveredett és elhanyagolt iratanyag rendezése a kancelláriai reformok ismerete nélkül csak nehezen megoldható. Végezetül nézzük azokat a feladatokat, amelyek előttünk, magyar levéltárosok és

oszmanisták előtt állnak, hogy méltó módon megőrizzük és bővíteni tudjuk a ’60-as évektől összegyűjtött törökországi anyagot. Első a meglévő hungarika-állomány pontos jegyzékének elkészítése. Ez a legfontosabb feladat, minden további kutatás alapja. A jelenlegi mikrofilmes dobozkönyvek,

melyeket jegyzékként használunk, rengeteg hibát és pontatlanságot tartalmaznak (sok tétel kimaradt belőlük, hibásan vagy tárgymegjelölés nélkül lettek felvéve a tételek, a

fontos ügyek hosszú sorozata mellett nem szerepel évszám, még a századot sem lehet

a jegyzékből megállapítani, a jegyzékek az idő közben átrendezett anyag új jelzetére

nem tesznek utalást) tehát az új generáció jó eséllyel fogja a már meglévő iratokat újra

lemásoltatni. A második fontos feladat, mivel a jelenlegi kutatási szabályok lehetőséget adnak

rá, a már meglévő állomány hiányainak pótlása. Pl., a magyar összeírásokkal is jól öszszevethető szandzsák-összeírások esetén (mint fent említettem, ezek lakosság- és adó-

összeírások) a török „jóindulat” többször éppen a nagyobb városok összeírásainak fotózása közben hagyott némi szünetet, így érzékeny veszteséget okozva a magyar gazdaság- népesség- vagy épp helytörténészeknek és családkutatóknak, akik oszmanista

közreműködésével kiválóan hasznosíthatnák ezt az anyagcsoportot. Az új

levéltárismertetőkből újra és újra bukkannak elő eddig ismeretlen példányok is (pl. Fü-

lek, Nógrád vagy Temesvár defterei).

16 A következő feladat a már kutatásra felszabadított állományokban a szervezett

hungarika-gyűjtés ismételt megkezdése. Itt kell néhány szót szólni az aktuális kutatói

igényekről, és az elérhető iratokról. Az eddigi gyűjtések elsődlegesen az Oszmán Kori Levéltár már rendezett defteres anyagaiból történtek. Az említett forráscsoportokon

kívül még ebben a fondfőcsoportban is vannak szinte teljesen érintetlen területek. A

magyarországi oszmán elöljárók és katonaság kinevezéseit és javadalombirtokait tartalmazzák az ún. ruúsz-defterek, ezek, illetve a birtokadományozási naplók, a rúznámcsék példányai még alig szerepelnek gyűjteményünkben (bár jelentős részükről már készült

másolat, de azok magánkézban vannak). Mindkét forrástípus fontos alapja a ma egyre

divatosabb oszmán elit-kutatásoknak. De a birtokadományozási naplók kiválóan egé-

szítik ki a magyar összeírások településtörténeti adatait is, ezért számunkra különösen

értékes források. Ez utóbbi forrástípus összegyűjtésére és adataiknak a magyar összeírásokkal közös adatbázisban történő feldolgozására az MNL OL és a Történettudományi Intézet kutatatói már közös OTKA pályázatot is kezdeményeztek. Ugyancsak értékes és mivel a korszak a magyar oszmanisztikai kutatások fő érdeklődési területén kívül esik, javarészt feltáratlan az emigrációk iratanyaga, amely a

Diván-i hümájun (az oszmán államtanács) állagaiban található. 16

http://www.devletarsivleri.gov.tr/Forms/pgArticle.aspx?Id=0f2a5cfbc6144f679c7fdb18cb167ed1 Başbakanlık Osmanlı A

rşivi rehberi.pdf (

Letöltés ideje: 2013. 06. 06.)

; S

ONGÜL

K

ADIOĞLU

–

M

EHMET Y

ILDIRIR

: Kuyûdı Kadîme Aşiv Kataloğu. Ankara, 2012.