Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. szám - FAZEKAS ISTVÁN: Mi a hungarika? A magyar vonatkozású levéltári iratok, különös tekintettel a hajdani Monarchiára - SZ. SIMON ÉVA: A Törökországban őrzött magyar vonatkozású iratok múltja, jelene és jövője
A Törökországban őrzött magyar vonatkozású iratok… 19 gadáson találkozott İsmet İnönüvel, a Török Köztársaság Miniszterelnökével, aki szemé- lyesen adott utasítást arra, hogy az ismeretlen, de szimpatikus magyart szolgálják ki a levéltárban. Ezért nyíltak meg számára a levéltár kapui, s jutott hozzá – rendkívüli mó- don – a magyar vonatkozású defterek hiánytalan vagy majdnem hiánytalan másolataihoz. Pénze ekkor már nem volt, mert a LOK által 1955-ben az isztambuli főkonzulá- tushoz átutalt dollárösszeget időközben visszautalták, ő azonban a magyarul is kiválóan beszélő Tayyip Gökbilgin professzortól kért kölcsön, hogy a mikrofilmfelvételeket elké- szíttethesse. Erről az első útjáról 4237 felvétellel tért haza, a mai Magyarország területé- re vonatkozó szandzsák-összeírások java részéről ekkor készíttetett másolatot. Egy évvel később, második útján a partiumi terület összeírásait gyűjtötte össze. 11 A levéltár szolgálatában tett utolsó, négy hetes tanulmányútjára 1973-ban került sor. Ebből az időből érdemes felidézni Borsa Iván Káldy-Nagy számára írt levelét, mert kiválóan jellemzi a törökországi hungarika-kutatások korabeli – és megjegyzem – jelenlegi problémáit is. „Kedves Gyula, értesítelek – ahogy azt már telefonon is tettem – hogy a KULTURA Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat 500 USA dollár erejéig ki fogja fizetni isztambuli levéltári anyagról készítendő mikrofilmezési számládat. A vele járó forintösszeget az Országos Levéltár vállalja, minthogy a filmek az OL filmtárába fognak kerülni. Egyidejűleg intézkedtem, hogy kézhez kapd (Vass Előd útján) az isztambuli levéltárból már birtokunkban lévő iratok jegyzékét. Nagyon kérlek, tartsd szem előtt, ha új mikrofilmet rendelsz, mert kettős filmezés roppant kellemetlen dolog volna. Egyben arra is kérlek, hogy a felvételezés lehetőleg teljes egészekre (füzet, számadás stb.) terjedjen ki s a pontos jelzetet fényképezzék az egység elé. (Szükség esetén ezért egy felvétel díját felszámolhatják.) Ha egy nagyobb egységből (kötetből) csak néhány lap magyar vonatkozású, tehát szelektív felvételezés történik, úgy a lapszám [mellett] egy más, azonosításra alkalmas adat is szerepeljen az első felvételen. [kiemelés tőlem – S. É.]” 12 A gyógyszerként feladott, elsősorban az oszmán államtanács protocollumaiak (a mühimme deftereknek) a felvételeit tartalmazó négy filmtekercs 1973. augusztus 6-án sikeresen érkezett meg az Országos Levéltárba. 13 Káldy-Nagyot követően államközi ösztöndíjjal, de a levéltár hungarika-kutatásra irányuló célzott anyagi hozzájárulásával csupán egy alkalommal, 1978-ban járt Isztambulban kutató: Dávid Géza professzor, a török tanszék későbbi vezetője. Az ő gyűjtőútja során is részben ugyanazok voltak a preferált források, mint Káldy-Nagynál. Az akkor életben lévő szabályzattal szemben, amely 200 felvétel elkészíttetésére nyújtott lehetőséget, Dávidnak sikerült ugyan ennek több mint négyszeresét fényképeztetnie, de pár rövidebb és egy hosszabb teljes defter lemásoltatásán kívül csupán célzott irányú, a hódoltsági török archontológiát illető gyűjtésre volt módja, amely korábban nem vizsgált forráscsoportokra is kiterjedt. Kettejük tevékenységének eredményeként – összeí- rásonként esetenként néhány oldalas hiánnyal – a budai és a temesvári vilájethez tartozó szandzsákok felméréseinek túlnyomó többsége, a pénzügyi iratok bizonyos csoportjainak (pl. a vámnaplóknak, a várkatonaság szemle deftereinek) töredéke, a mühimme defterek magyar szempontú anyagából (mivel a birodalom egészének ügyeit magában foglaló kötetekről van szó) a válogatás eredményeként sajnos gyakran nehezen azonosítható, datálatlan töredékek is kerültek az Országos Levéltár gyűjteményébe. 11 MNL OL Y 7 1427/1963., 225/1964. 12 MNL OL Y 7 12470/1973. 13 MNL OL Y 7 12888/1973.