Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 2. szám - HÍREK - SOMFAI BALÁZS–BOROSS ISTVÁN–HERMANN ISTVÁN: Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesületének 2013. évi vándorgyűléséről
Hírek 93 Vituskáné Juhász Ildikó, a MNL Tolna Megyei Levéltára mikrofilmlaborjának vezetője előadásában a 30 éves labor kialakulását, fejlődését és az elmúlt évtizedek legjelentősebb munkáit mutatta be. Az informatikai szekció munkáját a 2013-ban megvalósuló e-Levéltár témakörének szentelte. Az elektronikus levéltár projekt előrehaladását Tóth Péter (NISZ zRt.) ismertette. Már a kezdeteknél szembesülni kellett azzal a ténnyel, hogy a levéltári informatika piaca kicsi és nem fizetőképes, valamint a jogszabályi környezet felett eljárt az idő. A korábbi szigetszerű, egyedi fejlesztések helyett szélesebb alapokra épülő, egységes, új rendszer létrehozását tűzték ki célul. Az alapszoftver két összetevőből áll: a Scope Archive és a Tessela szoftverlicenceit vásárolták meg. A két konzorciumi partner, az MNL és a BFL javára jelentős hardverfejlesztéseket is sikerült megvalósítani az e-Levéltár projekt keretében. Mára a jogi szabályozás frissítése is befejezés előtt áll. Gerhard Péter és Tasnádi Ákos (Budapest Főváros Levéltára) a Scope Archive alapokra épülő Levéltári Nyilvántartási Rendszer (LNYR) bevezetéséről beszélt. A Scope Archive-ot már számos országban használják (Svájc, Ausztira, Szlovénia, Románia), eredetileg a papíralapú iratok levéltári nyilvántartására fejlesztették ki. Ma már létezik az elektronikus iratok kezelésére alkalmas modellje is. A Tessella rendszerrel való együttes alkalmazása azonban még sehol sem működik. A projekt keretében további fejlesztések is készülnek (raktári jegyzék, kutatói nyilvántartás, gyarapodások kezelése). Haraszti Viktor főigazgató-helyettes (Budapest Főváros Levéltára) az e-Levéltár projekt során végzett infrastrukturális fejlesztésekről tartott előadást. A már 2007 óta tartó projekt számos buktatót élt túl, ugyanakkor az elmúlt években több hasznos részmunkát fejeztek be. Sor került az elektronikus adatvagyonfelmérésre, majd az első elektronikus iratátvételre, megszületett a levéltári anyagok digitalizálásának követelményrendszere. A BFL-ben végzett infrastrukturális fejlesztések közül hallhattunk a nagy teljesítményű mikrofilmszkenner használatáról és az audiovizuális laborban végzett munka tapasztalatairól. Puzsár Imre osztályvezető (Magyar Nemzeti Levéltár) ismertette a Levéltári Nyilvántartó Rendszer kutatószolgálati funkcióit. Az új kutatószolgálati rendszer egyik nagy újdonsága, hogy lehetővé teszi a digitális iratok virtuális kutatását. A kutatóknak a jövőben nem kell személyesen megjelenniük a levéltár kutatótermében, hanem internetes kapcsolaton keresztül is hozzájuthatnak a digitális formában (is) létező iratokhoz. Lux Zoltán osztályvezető (Magyar Nemzeti Levéltár) a már említett Tessella elnevezésű archiválórendszer rejtelmeibe vezette be a hallgatóságot. A rendszer alapvető feladata a digitálisan keletkező (az iratképzők által digitális formában levéltárba adott) állományok hosszútávú megőrzését biztosítani. A szekció záróelőadásában Szatucsek Zoltán főosztályvezető (Magyar Nemzeti Levéltár) az APEX-projekt segítségével az európai levéltári örökséghez való kapcsolódás lehetőségeit vá- zolta fel. Az APEnet 2012-ben megszületett továbbfejlesztési koncepciója már 28 ország levéltárainak, az ICARUS és az Europeana rendszerének az összekapcsolását jelenti. A rendszerbe három szinten tölthetők fel adatok: az intézményi alapadatok, a segédletek, az iratok szintjein. A 95 levéltári intézmény állományaiban történő közös keresés révén lehetővé válik az európai történeti kutatások egyesítése. A vándorgyűlést lezáró plenáris ülésen Lőrincz Ágnes, az MNL gazdasági igazgatója tartott előadást a Magyar Nemzeti Levéltár megalakulása óta eltelt hónapok gazdasági, pénzügyi tapasztalatairól, majd Lovász Marianna, az NKA Közgyűjteményi Kollégiumának titkára mondott hasznos tudnivalókat az új elektronikus pályáztatási és elszámolási rendszerről a szép számban kitartó levéltárosoknak.
