Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 2. szám - HÍREK - SOMFAI BALÁZS–BOROSS ISTVÁN–HERMANN ISTVÁN: Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesületének 2013. évi vándorgyűléséről

Hírek 90 elméleti alapvetés, nem ismert a fogalom egzakt definíciója. E tényt alátámasztandó magában

az írásmódban is nagy volt még a bizonytalanság: levéltár pedagógia? levéltár-pedagógia?

levéltárpedagógia? Az előadások közben mintha egyre közelebb kúszott volna egymáshoz a két

fogalom… Az első előadást Fülöp Tamás, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár igazgatója és két

kolléganője, Szabóné Maslowski Madlen és Mákos Judit tartotta. A TÁMOP keretében elnyert uniós támogatás segítségével általános és középiskolás tanulók számára valósítottak meg speciá-

lis levéltári órákat. A kiindulópontot számukra egy papírtörténeti kiállítás jelentette. hat témanapot állítottak össze, közte „Szolnok településkarrierje” – hivatali épületek (megyeháza) törté-

nete, a papírgyártás története: „Barlangrajztól a nyomtatott könyvig”, 1848, várostérképek, a II.

világháború alatti Szolnok elleni légitámadás. Jellemző a szolnokiak gyakorlatára, hogy egyszer

sem ismétlik magukat, folyamatosan frissítik és aktualizálják a témáikat. Fontosnak tartják a

környezetvédelem, környezettudatosság gondolatának beemelését a foglalkozásokba. Izgalmas

megoldás volt a kataszteri térképek szelvényeinek összeállítása az egyik iroda padlóján, miközben párhuzamosan biztosították a kataszteri térképek georeferált, internetes változatával való

összevetést, ráébresztve ezzel a gyerekeket a nap mint nap általuk is használt google-térképek

és a levéltárban őrzött hajdani „térkép-elődök” kapcsolatára. Az általános iskolások esetében

különösen fontosnak tartották a kreatív foglalkozások tartását, mert a gyerekek figyelmét ezzel

jobban le tudták kötni. A szolnoki várat megmintázták gyurmából, oklevelet készítettek függő-

pecséttel, kéziratos térképet rajzoltak, papíröntést végeztek a tanulókkal. Erdész Ádám a Békés Megyei Levéltárban megvalósított pedagógiai programokat mutatta be. Helyi sajátosság, hogy a közelmúltig fenntartóként szereplő megyei önkormányzat komoly elvárásokat fogalmazott meg a közművelődési munka terén levéltárával szemben, miközben e területen anyagilag sem volt szűkmarkú. Ez komplex közművelődési programsorozatot

eredményezett kulturális, pedagógiai rendezvények és kiállítások összefonódása révén. A megyejárás alkalmával településenként készült kiállítási vásznak (10+75 db!) a levéltár állandó kiállítását gazdagítják. A rendhagyó történelemórák keretében nyolc programot állítottak össze.

Többek között: az írás gyakorlata és funkciói a XV. századtól a XVIII. századig – az izlandi (!) honlapról lenézett lúdtoll-faragástól a régi írógép bemutatásáig („Hol a shift?” – kérdezték a

gyerekek), vagy éppen Gyula középkori történetének forrásai adták a témát a foglalkozásokhoz.

Különösen érdekesek a következő témakörök: Források a XVIII. századi vármegye hétköznapjairól (pl. egy tiszttartói utasítás, összeírás alapján); Anyakönyvek – a személyes múlt emlékei;

Botrány a vármegyében: egy Békés megyei főispáni adminisztrátor beiktatása 1836-ban. A foglalkozásokon − lehetőség szerint a tananyagra építve – a gyermekek a levéltáros által kiválasztott eredeti, illetve átírt forrásokat elemeznek a pedagógusok segítségével. Varjasi Imre, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Hajdúböszörményi fióklevéltárának vezető-

je „Feltárul múltunk, vallanak a dokumentumok” című programjukat mutatta be. Hajdúbö-

szörményben az oktatási intézmények–múzeum–levéltár háromszögében alakult ki példás

együttműködés. Mindehhez kiemelkedően jó infrastrukturális hátteret biztosít a HURO pályá-

zaton elnyert 110 millió (!) forint. A feldolgozott témák a következők: 1956, a Hajdúság építé-

szeti öröksége, a hajdúk letelepítésének korszaka, fegyverforgató hajdúk (Bocskaitól 1956-ig számos harci cselekményt idéznek fel). Fontos elvük az interaktivitás megvalósítása, a gyerekek

részesei legyenek a foglalkozásnak. Ennek érdekében nagymértékben támaszkodnak a jórészt

(kölcsönzött) múzeumi tárgyakból álló kiállításokra. A foglalkozásokon a gyerekek egy-egy érdekesebb dokumentumról színes másolatot készíthetnek, amit a foglalkozás után haza is vihetnek (Böszörmény térképe, hajdú adománylevél, zsiványszótár). Helytörténeti vetélkedőjüket a

helyi televízió élőben közvetítette. Multimédiás DVD-ket is összeállítottak a foglalkozások

anyagából, amelyekből eddig három darabot adtak ki. Az esztergomi Balassa Múzeum munkatársai azt hangsúlyozták, hogy a múzeumpedagógia a közgyűjtemények megtartásának eszköze. A múzeum és levéltár helyzete annyiban hasonló, hogy az általuk őrzött tárgyak, iratok közül csak keveset tudnak a nagyközönségnek köz-