Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - SZABÓ BENCE: Egy eltűnt levéltár nyomában. Adalékok az MSZMP Bács-Kiskun megyei archívumának történetéhez

Szabó Bence 70 ket. Tennivalónk enélkül is akad bőven a levéltári rendezés területén.”

26 Mindezeken túl a raktá-

rak telítettsége okozta helyhiány is tovább tetézte a nehézségeket. A két éven át fennálló közös járási-városi bizottságok iratainak tényleges leválasztása az 1989. évi munkaterv részét képezte volna, a megvalósításra azonban nem nyílt lehetőség. Az utolsó „békeévben”, 1988 folyamán a gyűjtőkörbe tartozó pártszervektől és -szervezetektől 1982. évkörig bezárólag sikerült lefolytatni az iratátvételt. Az iratok befogadása döntőrészt rendezetten, a szakmai előírásoknak megfelelően ment végbe. Az

1981–1982. év iratai a közigazgatás ismételt szervezeti változásait tükrözve, újonnan

nyitott fondokba (városi-járási) kerültek. Mindeközben – kevés híján – lezárult az 1.

fondba tartozó, 1956–1970. évi pártiratok rendezése. A munkálatok befejezése az

1989. év munkatervében szerepelt, a fennmaradó 1,80 fm-nyi iratanyag rendezésével. Az 1988. december 31-ei statisztikai jelentés alapján a Bács-Kiskun Megyei Bizottság Archívuma összesen 278,60 fm iratanyagot őrzött, 61 fond 32 644 őrzési egységébe sorolva. Ebből a mennyiségből az MSZMP iratok 236,62 fm-t tettek ki, 27 fonddal, 30 559 őrzési egységgel. Ennek az irategyüttesnek döntő része (213,87 fm)

ún. „irattári rendben” állt, „levéltári rend” alapján 19,41 fm-t helyeztek el. A segédletek alapadatai az alábbiak voltak: 406 db átadási jegyzék, négy db levéltári leltár, három db

fondtörténeti tájékoztató, 248 db napirend jegyzék. A pártarchívumok működését a rendszerváltással együtt járó politikai és pártszervezeti átrendeződés pecsételte meg: a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumairól szóló 2018/1972. (VIII. 27.) MT határozatot az 1016/1990. (II. 2.) MT határozat

kiemelte Magyarország törvénytárából, az archívumok működését a jogalkotó testület

hatályon kívül helyezte. 1989-ben az MSZMP szervezeti összeomlása közeledtével a

pártiratok azonnali begyűjtése mind sürgetőbb feladattá vált. Az MSZMP KB Pártörténeti Intézetének instruktora, Dégi István június 26-án kelt levélben tájékoztatta az ezzel kapcsolatos teendőkről a megyei archívum vezetőjét. A pártszervezeti iratok átvé-

tele a protokoll alapján a felettes pártbizottság feladatát jelentette, viszont ha az illeté-

kes pártszerv nem volt képes az iratanyagot befogadni, vagyis az elkallódás veszélye

fenyegetné az iratanyagot, a pártarchívumoknak kellett haladéktalanul beavatkozni.

Ilyen esetben el lehetett tekinteni az iratok átadás előtti selejtezésétől és őrzési egysé-

gekbe rendezésétől is. Ezzel magyarázható, hogy az 1989 nyárutóján – kora őszén bekövetkezett szervezeti összeomlás nyomán átvett, gazdátlanná váló bizottsági, alapszervezeti irattárak anyagait ömlesztve, rendezetlenül és selejtezés mellőzésével mentették be a megyei pártarchívumba. Ugyanekkor – és ugyancsak rendezés és selejtezés

nélkül – a pártanyaghoz nem kapcsolható egyéb irategyüttesek is az archívumba érkeztek, melynek kezelésével, archívumi rendjével kapcsolatban nem álltak maradéktalanul

rendelkezésre megfelelő munkautasítások. Ezeknek az iratanyagoknak a rendszerezé-

sére a közelgő változások miatt már nem kerülhetett sor… 26 MNL BKML XXXV. 1. Ügyviteli iratok. 2. d. 4. dossz. Tájékoztató a helyi pártarchívumok 1986. évben végzett munkájáról.