Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 1. szám - BEMUTATJUK - VILÁGI DÁVID: A Ráth Mátyás Evangélikus Gyűjtemény Levéltára

A Ráth Mátyás Evangélikus Gyűjtemény Levéltára 13 1685-ben a gyülekezet lelkésze Lövei Balázs lett. Vele egy felívelő, virágzó korszak vette kezdetét a gyülekezet életében. A korábban alacsony színvonalon működő iskolát 1692-ben korszerű gimnáziummá fejlesztették. Élére Hegyfalusi György került, s ettől kezdve az intézmény

rectori és conrectori tisztét mindig külföldi egyetemet végzett személy töltötte be.

11 Legkivá-

lóbb tanulói számára ez idő tájt az iskola ösztöndíjas külföldi továbbtanulási lehetőséget is biztosított. A nevelés hallei szellemben folyt. Lövei utóda, Torkos András győri lelkész élénk levelezést folytatott August Hermann Franckeval, a hallei pietizmus atyjával. Bár a pietizmus hatása

kiterjedt Közép-Európa egészére, talán legnagyobb hatással mégis a nyugat-dunántúli evangélikus gyülekezetekre volt, s regionális központjává – Torkos nyomán – Győr vált. Ebben az időszakban a gyülekezet belső életébe

n is jelentős átalakulásra került sor. 1699ben állították fel első í

z

ben a hívek által választott döntéshozó testületet, a konventet, mely 16

főből állt, s ekkor nevezte

k ki először a gyülekezet élére a lelkész mellett egy világi vezetőt is,

akit felügyel

őnek hívtak. Az ekkor keletkezett ünnepélyes nyilatkozatból az is kiderül, hogy

magukat „kegyes és Istenes Aug. Confessión való Győri Magyar Ecclesianak” nevezték, azaz

már ekkor hangsúlyozták a gyülekezet magyar voltát. A híveket négy

– vitézlő, nemesi, n

émet,

városi

– rendbe s

o

rolták.

12 Mindez a fejlődés a győri katolikus püspökség árnyékában, folyamatos küzdelmek közepette valósulhatott meg. Ez a küzdelem evangélikus részről 1749-re teljesen elbukni látszott. A

szabad vallásgyakorlás győri korlátozása miatt a gyülekezet elvesztette iskoláját és templomát is.

Lelkészei és tanárai elhagyták a várost, vagy lemondtak hivatalukról.

13 Az ezt követő évtizedekben a gyülekezet vezetését a konvent tartotta kezében. Mint jogi

személy, a gyülekezet megtarthatta ingó és ingatlan javait. Ezeket a konvent leltárba foglalta, és

évenként ellenőrizte. Könyvtári és levéltári anyagát a téti és felpéci gyülekezeteknél helyezte

biztonságba. Ezek a gyülekezetek fogadták be ekkoriban a győri híveket, itt zajlottak a keresztelések, esketések, temetések, az itteni iskolákba járhattak gyermekeik. A német anyanyelvűek

Pozsonyban tanulhattak. Ily módon maradhatott fenn a gyülekezet több mint 30 éven keresztül

a győri tilalom ellenére. II. József 1781. október 25-én – türelmi rendelet néven ismertté vált pátensének kibocsátá-

sát követően – azonnal megkezdte a konvent a gyülekezeti élet újjászervezését.

14 Telket vásá-

roltak, iskolát, templomot, lelkészlakásokat építettek. Ebben az időben jött létre a ma is látható

konvent épület a győri Öregtemplommal. Tulajdonképpen a kialakítás mai unikális voltának

hátterét is a rendelet adta, hiszen nem engedélyezték a torony építését, valmint a templom kapuja nem nyílhatott közvetlenül utcafrontra. 1783-ban indult meg a lelkészi szolgálat, Ráth Mátyás magyar, Freytag Mihály német nyelven prédikált. Bár német nyelvű prédikátort is alkalmaztak, ennek ellenére a konvent ismételten kimondta, hogy Győrben nem két, csupán egy, méghozzá magyar nyelvű evangélikus gyülekezet

található.

15 Elmondható, hogy a 18. század végén a gyülekezeten belül valóban jelentős volt a

német anyanyelvűek aránya, azonban ezek a családok a következő évszázad folyamán lassacskán teljes mértékben elmagyarosodtak, így az 1870-es évekre feleslegessé vált a német nyelvű

istentiszteletek megtartása. 1783 nem csupán az egyházi szolgálat újraindulásának a dátuma, hanem az iskola újjászervezéséé is. Az erre a célra kialakított új épületek elkészültét követően megkezdődhetett a munka három oktatóval. Közöttük az egyik Zathureczky Sámuel kántor-tanító volt, akinek neve egyházi énekszerzői tevékenysége nyomán máig fennmaradt. A felsőbb osztályokban már ekkor 11 KOVÁCS, 1999. 304. 12 PAYR, 1930. 156.; EÖTTEVÉNYI NAGY, 1905. 54. 13 KOVÁCS, 1999. 388.; CSERHALMI, 1885. 8. 14 Magyarországon a rendeletet a magyar királyi helytartótanács bocsátotta ki október 29-én. 15 RMEGYL I/A/2/a. Gyülekezeti jegyzőkönyvek 1782–1809 közti kötet.