Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 2. szám - FEHÉR CSABA: Két felmérés – két eredmény: a Magyar Nemzeti Levéltár és Budapest Főváros Levéltára elektronikus adatvagyon felmérésének eredményei és tanulságai

Fehér Csaba 12 Mindazonáltal a begyűjtött információ tájékoztató, orientáló jellege és hasznos volta a

levéltár számára nem vitatható.

5 Az elkészített termékeket formai és tartalmi szempontból a következőképpen értékelhetjük: A Flexus (BFL) tanulmánya (252 oldal terjedelemben és egy melléklettel) a cé-

lok meghatározásával indul, majd vezetői összefoglalójában először is a kilenc főbb

témakör kérdőpontjaira adott válaszok/eredmények tömör elemzését adja. Ezután az

adattáblákban összegyűjtött számszaki eredményeket elemzi, a szöveg végére linkelve

a könnyen megnyíló felmérési adatlapok Excelben rögzített nyilvántartását, amelyből

az érdeklődő további részinformációt nyerhet, a bírálni szándékozó pedig bizonyítékra/megnyugvásra talál. Majd az előzmények bemutatását a részletes módszertani ismertetés követi. A sort a hét szakirány szerint csoportosított szervek eredményeit

elemző résztanulmányok, végül afféle „kakukktojásként” egy, a vizsgálat által feltárt

fontos adatbázistípus: az önkormányzati térinformatikai rendszer elemzése zárja. Az

említett melléklet ezen rendszerek leírását tartalmazza. A tanulmányban található még

három bújtatott melléklet, amelyek a módszertani elemzést követik. Ezek a kérdőívet,

a vizsgált szervek listáját és az e-irattár tájékoztató levelét tartalmazzák. Talán szerencsésebb lett volna a tanulmány végére elhelyezni őket, bár logikai szempontból kétségkívül a helyükön vannak. Az ITA (MOL) tanulmánya (114 oldal terjedelemben és hat melléklettel) egy

vezetői összefoglalóval indul, amely tíz pontban tekinti át a felmérés lényeges következtetéseit. Az ezt követő bevezetés az előzményeket és a célokat összegzi, majd a

módszertan bemutatása olvasható. Ezután kerülnek sorra a kérdéskörök szerinti elemzések (a kilenc főbb témakör), majd a számszaki adatok taglalása (külön egységként az

online adatelemzés) következik. Ezt követően az ágazati elemzéseket tanulmányozhatjuk, végül a mellékletek következnek: két kérdőív, a szervlista, az e-irattári tájékoztató,

az adatfelvételi dokumentáció és a felmérés ütemezése. A fentiekből is kitűnik, hogy a két munka szerkezetileg azonos elemekből építkezik, csupán sorrendjük más. Összevetve a kettőt, emeljünk ki néhány lényeges kü-

lönbséget, értékszempontot. A MOL felmérésben közölt vezetői összefoglaló tíz pontja kiválóan érzékelteti

az elektronikus adatvagyon kérdéskörét illetően tapasztalható tendenciákat, míg a BFL

anyaga a kérdőív témaköreinek esszenciáját nyújtja. Az ITA táblázatai (és a diagramok) sokkal jobban szerkesztett elemző anyagok, a tartalomjegyzéket külön ábrajegyzék is

követi (!), szemben a FLEXUS felmérési adattáblákból kiemelt anyagával, amelyek

igen megnövelik a tanulmány terjedelmét. A BFL esetében viszont mind az ágazati/szakterületi, mind a kérdőpontok szerinti elemzések bővebbek, kidolgozottabbak; hasznos felmérési hozadékként áll előttünk és került is be a tanulmányba a térinformatika rendszer, valamint a digitalizálás kérdésköre. Kiemelendő különbség még az ITA

által készített és menedzselt online felmérés, mint egyfajta jövőbemutató módszer, jóllehet a korábban jelzett kétségek folytán kérdéses annak értékelhetősége, hasznosulása. 5 Ezzel kapcsolatos véleményemet egy korábbi alkalommal − még a MOL felmérés előkészítő szakaszá-

ban − az illetékesek előtt kifejtettem.