Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 1. szám - MŰHELYMUNKÁK - ERŐS KRISZTINA: Források a második világháború zalai katonai áldozatairól
45 ERŐS KRISZTINA: FORRÁSOK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ZALAI KATONAI ÁLDOZATAIRÓL Magyarország második világháborús katonai veszteségeit megbecsülni is nagyon nehéz. 1 Az adatok pontatlansága és a források sokfélesége miatt nem adhatunk pontos információt az áldozatok számáról. 2 Az elmúlt korszakban sokáig megsiratni sem lehetett az elesett katonákat, ezért valós adatokkal szolgáló veszteségkutatás sem volt lehetséges. A háborús veszteségeket többen megkísérelték már feldolgozni, de a második világháború óta eltelt idő sem volt elég ahhoz, hogy teljes képet kapjunk hősi halottainkról, az elhurcoltakról, hadifogságba esettekről, soha vissza nem tért embertársainkról. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum kitartó munkájának, valamint a fejlődő informatikának köszönhetően mára egyre több adat férhető hozzá a kutatók és a családtagok számára. Országosan és helyi szinten is mind többen érzik fontosnak a megemlékezést, és vállalkoznak az áldozatok neveinek összegyűjtésére. 3 A második világháború során elesetteket, meghaltakat, eltűnteket és hadifogságba esetteket elsődlegesen az 1942. június 26. és 1944. november 1. között az egykori m. kir. Honvédelmi Minisztérium 22. (veszteségi) osztálya nyilvántartásában lehet keresni. Ezek a jegyzékek tartalmazzák a tiszti, tiszthelyettesi, legénységi, munkaszolgálatos és kisegítő munkaszolgálatos veszteségeket, sajnos több lényeges információt elhallgatva (halál oka, temetés helye, körülményei stb.). Az 1998-ban a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattárából előkerült dokumentumok új lényeges adalékokat tartalmaznak a veszteségek kutatásához. A temetőkateszter-lapok mutatják meg a világháború során elesett magyar katonák sírhelyeit. A veszteségi okmánygyűjtőkben lelhetők fel azok az azonosítójegyek, fényképek, tábori levelezőlapok, személyes okmá- nyok, amelyeket az elesetteknél találtak. A közel félmillió magyar katona adatait tartalmazó veszteségi kartonokat „a korabeli veszteségi lajtstromokkal párhuzamosan készítették azzal a különbséggel, hogy ezek jóval több információt szolgáltatnak az elesettekről.” 4 A hadifogságba kerültekről, illetve eltűntekről azonban nincsenek pontos információink. A nyilvántartás így nem hiánytalan. Ugyanakkor a háború vége felé a katonai nyilvántartás pontatlanná vált, ezért az áldozatokról szóló információk is pontatlanok. Helyi szinten eddig főként az országos adatbázisokra, helybeli emlékművek neveire vagy lelkes helytörténészek kutatásaira lehetett támaszkodni a katonai áldozatok keresésénél. A forrásokra vonatkozóan elenyészően kevés a módszertani szakirodalom. Rengeteg az olyan katona, akinek csak a nevét tudjuk (csak az maradt fenn a rokoni emlékezetben), de bővebb adattal nem rendelkezünk róluk, nem ismerjük, hol és mikor haltak meg, esetleg estek hadifogságba. Sok a megválaszolatlan kérdés. Zala megyében a második világháborús áldozatok nevének összeírására már az 1990-es 1 A tanulmány a „Nagykanizsától a Donig. A 9. könnyű hadosztály a keleti harctéren, 1942–1943” című tudományos emlékülésen Zala megye hősi halottai, 1941–1945 címmel, Nagykanizsán, 2012. október 3-án elhangzott előadás bővített és jegyzetekkel kiegészített változata. 2 STARK, 1989. 8–19. 3 A katonai veszteségeket (is) közlő, eddig megjelent munkák (a teljeség igénye nélkül): BENE–SZABÓ, 1992; PAPP– SZILI, 1990; SARKADY–SZABÓ, 2001; SZABÓ–SZILÁGYI, 2001; SZABÓ–SZILI, 1993. 4 B ÚS – S ZABÓ , 1999. 7.
