Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 1. szám - MŰHELYMUNKÁK - CSATÁRI BENCE: Az Országos Rendezőiroda működése a Kádár-rendszer végén

31 CSATÁRI BENCE AZ ORSZÁGOS RENDEZŐIRODA MŰKÖDÉSE A KÁDÁR-RENDSZER VÉGÉN Az önállóan működő Országos Rendező Irodát (ORI) 1958-ban hozta létre a Művelődésügyi

Minisztérium, főként a belföldi könnyűzenei előadások

1 szervezésére, előtte pedig az Állami

Hangverseny- és Műsorigazgatóság fennhatósága alatt fejtette ki tevékenységét az Országos

Filharmóniával és a Nemzetközi Koncertigazgatósággal együtt. 1957-ben vetődött fel a minisztériumban a három szervezet különválasztásának gondolata, mert a tárca szerint is átláthatatlan

volt a működésük, valamint azért, mert a költségvetésből állandóan póthitelekre volt szüksé-

gük. Emiatt Aczél György értekezletet hívott össze 1957. november 8-án az érintettek bevonásá-

val, ahol kész tényként közölte a szervezeti különválasztást, amelyhez jogi alapot az 1958. január 3-án megjelent 3/1958 (I. 3.) számú törvényerejű rendelet adott.

2 Ennek következtében az

ORI hivatalosan 1958. február 1-jén alakult meg, bár jogilag a teljes önállóságát az 1964. december 31-én kelt 2035/1964. számú művelődésügyi miniszteri rendelettel nyerte el, amikor

feloszlatták az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóságot.

3 Az ORI egészen a nyolcvanas évek elejéig monopóliumot élvezett a belföldi könnyűzenei koncertszervezés terén, versenyhelyzet 1982-től a KISZ KB által létrehozott Express Ifjúsági

és Diák Utazási Iroda felügyelete alatt álló Ifjúsági Rendezőiroda (IRI) megalapításával jött létre,

4 emellett pedig a következő években a koncertszervezéssel is foglalkozó gazdasági munkaközösségek (gmk-k) jelentettek további konkurenciát az ORI számára, ami nem csak befolyá-

suk, de bevételük csökkenésével is járt. (Paradox módon azonban a pártállami rendezőiroda bé-

relt jó néhány technikai eszközt azoktól, akik elvileg a versenytársai voltak, így az Omega,

5 a Reflektor és a Phőnix gmk-któl.) A nyolcvanas évek gazdasági-társadalmi átalakulásának folyamatából jelen tanulmány az 1987-es esztendőt igyekszik kiemelni abból a megfontolásból, hogy

ez volt az utolsó év, amikor még monolitnak volt mondható a politikai rendszer, és azt vizsgáljuk, hogy a változásban lévő kultúrpolitikai körülmények ekkor miként hatottak az ORI műkö-

désére. Az 1987-es év emellett vezetőcserét is hozott az ORI életében, ugyanis Bali György igazgatót 1987 júliusában megbízott igazgatóként Bulányi László váltotta fel, aki keresztül tudta vinni többek között azt, hogy a kialakulóban lévő piacgazdaság elvárásait teljesítendő az

alkalmazottaikat jobban érdekeltté tette azáltal, hogy a nettó koncertbevételek után 12%-os prémiumot tűzött ki számukra.

6 1987. január elején 78 alkalmazottjuk volt, ebből 11 nyugdíjas, 1 A könnyű műfaj azonban a kor szóhasználatában nem csak a popzenét jelentette, ezért többek között kabaréműsorokat és sanzonesteket, ezen kívül pedig számos irodalmi esetet is szervezett az ORI. Egyebek mellett így tett akkor is,

amikor felajánlotta szolgáltatásait a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete szakszervezeti bizottságának

a könnyűzenétől meglehetősen idegen terepeken, klubkönyvtári 1-2 személyes pódiumműsorok, nyugdíjas találkozók,

gyereknapi, télapó napi ünnepségek megszervezésére, sőt még a „Nagy Októberi Szocialista Forradalom” 70. évfordulója alkalmából tartandó ünnepségek lebonyolítására is. (MNL OL XXVI–I–67 5. d. 3263.) 2 Magyar Közlöny. XIII. évf. 1. sz. 1958. január 3. 17. 3 MNL OL XIX–I–4–c 131. d. ORI-iratok 4 Gál Iván, az ORI, majd az alakuló IRI igazgatójának személyes közlése 2005. június 26-án. 5 Az Omega már 1981 végén, a P. Mobilból Schuster Lóránt 1986-ban alapították meg kulturális vállalkozásaikat. SEBŐK, 1984. 311–313.; SÁRVÁRI, é. n.,197. 6 MNL OL XIX–I–9–pp 70. d. ORI költségvetési ellenőrzése.