Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 1. szám - HÍREK - KISS ANITA: Beszámoló a Pest Megyei Levéltár konferenciájáról. 2011. november 24.

Hírek A konferencián elhangzott előadások három blokkban követték egymást: az elsőben a nemzetiségek és kisebbségek egészére vonatkozó általános folyamatok bemutatására került sor, a másodikban a német, örmény és szerb nemzetiségekkel, a harmadikban pedig a cigány kisebbséggel kapcsolatos kérdésekre próbáltak választ adni az előadók. Dr. Dóka Klára az 1848 előtti Pest-Pilis-Solt vármegye színes és békés nemzetiségi viszonyainak bemutatására vállalkozott, Berényiné Kovács Gyöngyi azonban már a reformkori középnemesség részéről felmerülő magyarosítási törekvésekről és azok eszközeiről beszélt. Rőc%ei Uvia konkrét példából kiindulva vizsgálta a nemzetiségek helyzetét és a hozzájuk való viszony alakulását az első világháború idején, végül pedig az első egység lezárásaként Balázs Gábor a népszámlálási adatok alapján vázolta az 1940-es években bekövetkezett (kényszerű) etnikai változásokat. Petemé Fehér Mária a kecskeméti németek példáján keresztül igazolta, hogy egy látszólag egységes képet mutató közösségen belül is fontos és tanulságos a nemzetiségek szerepének vizsgálata, majd pedig Tóth Ágnes is csatlakozott az előadók sorához, egy szintén sokrétű kérdést, a kitelepítésből visszaszökött németek integrációját vizsgáló kutatási eredményeinek közreadásával. Györgyi Csaba az „oral history" módszerének felhasználásával gyűjtött információk alapján mutatta be az örmények Pest megyei életének fontosabb mozzanatait, Sebestyén Eva pedig három szerb egyesület példáján keresztül vizsgálta a korabeli egyesületek működésében esedegesen tetten érhető nemzetiségi törekvéseket. A harmadik egységben elsőként Türke Gábor elemezte a 18. századi összeírások alapján a cigányság kor-, nem- és foglalkozás- és vallásbeli összetételére vonatkozó adatokat és azok tanulságait, majd két, a cigányság helyzetét szöges ellentétben bemutató előadás következett. Katona Csaba a korszakbeli elit köreibe is bebocsátást nyerő 19. századi professzionális cigányzenészek színes világát mutatta be, Somogyi Lás^/ó viszont az 1970-es évek egészen más képét villantotta fel, a járványok elhárítását célzó ún. köztisztasági jellegű fürdetések körülményeinek vizsgálatával. Összefoglalásként elmondható, hogy a konferencián elhangzott előadások - a hozzászólók felszólalásaival együtt - amellett, hogy számos kérdést válaszoltak meg, újabbakat is felvetettek, amelyek igazolják, hogy a téma kutatása minden korban időszerű és eredményei fontos tanulságokat hordoznak magukban. Az előadások szerkesztett változata elérhető az intézmény honlapján www.pestmlev.hu is. Kiss Anita *** ZSIDÓ MŰEMLÉKVÉDELEM KÖZÉP-EURÓPÁBAN A Magyar Zsidó Levéltár szervezésében 2012. március 28 - 29-én kétnapos nemzetközi konferenciát rendeztek a zsidó kulturális örökség védelmének időszerű kérdéseiről, a digitális megőrzés és interpretáció lehetőségeiről. A rendezvényen bemutatták a zsidó műemlékvédelem elvi alapjait megfogalmazó Pozsonyi deklaráció (2008) nyomán a visegrádi országokban szerzett tapasztalatokat és a jó példákat, alkalmat adva arra, hogy ezen elvek és gyakorlatok miként követhetőek Magyarországon. A konferencián részt vettek a cseh, lengyel, magyar és szlovák zsidó műemlékekkel foglalkozó szakemberek mellett a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a felekezeti társintézmények képviselői. A rendezvény a NKA és a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával valósult meg. A programnak a 2011 során a felújított műemlék Goldmark terem adott otthont. 90