Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 1. szám - HÍREK - TEVELY ARATÓ GYÖRGY: Beszámoló a XIV. győri levéltári napról. 2011. október 25.

Hírek Magyarországra. Az előadó a Weiss Manfréd Vagongyár külföldi kapcsolatairól szólva elemezte Svédországgal és Törökországgal való külkereskedelmünket is. Nagy Róbert megyei főlevéltáros lendületes előadását „A Győr-hecsepusztai repülőtér története" a magyar technika- és közlekedéstörténet egyik nem elégszer hangsúlyozott megállapításával kezdte: a magyar repüléstörténet a világon az elsők között van. A város már az első világháború előtt repülőteret akart létesíteni, erre azonban akkor még nem került sor. Bár 1919ből is van adatunk Győr és a repülés kapcsolatáról, 1928-ból pedig egy győri repülőnapról van tudomásunk, a hecsepusztai építkezések csak a válság után indultak meg. A '30-as ével második felében a Rába üzemei nagyon komoly gépipari parkká nőtték ki magukat, s ennek egyenes következménye volt, hog}

1 1938 őszére a reptér is kiépült. A háború alatt a Rába üzemei a német gépgyártásba is bekapcsolódtak, a repteret a németek is használták. Bár 1945-ben lebombázták, már augusztusban újraindult a forgalom. Összességében elmondható, hogy a hecsepusztai repülőtér szép fejezete a magyar repüléstörténetnek. Az előadó a siker dtkát abban látta, hogy a terv fontosságáról a kezdeményezők idejében meg tudták győzni a támogatókat, s már a kialakításkor összhangban álltak a helyi és az országos érdekek, amit szépen példáz a megye, a város és a főapátság megegyezése a telkek fölhasználása kapcsán. A harmadik szekció harmadik előadását Borbély Tamás egyetemi hallgató tartotta „A Keresztény Demokrata Párt újjáalakulása 1956-ban Győrött" címmel. Október 23-a legfontosabb követelései közt tartjuk számon a többpártrendszer visszaállításáét, a fővárosban újjá- és megalakuló pártok országos kapcsolatrendszeréről azonban keveset tudunk. Kérdéses például, hog}' a fölbátorodó kereszténydemokrata kezdeményezéseknek mi közük volt egymáshoz és a Barankovics-féle előzményekhez. A győri értelmiségi perként elhíresült 1958. évi koncepciós eljárás iratai egy kérészéletű keresztény szerveződésről árulkodnak. Győrött októberben az elsők között alakult meg egy kereszténydemokrata párt, amelynek a Barankovics-féle Demokrata Néppárthoz fűződő kapcsolatait még nem látjuk egyértelműen. Minthogy a párt működéséről iratok nem maradtak fönn, a peranyagból és a résztvevők - többek között a nemrég elhunyt Bóna László nagyprépost, 1956-ban püspöki szertartó és szentszéki jegyző - visszaemlékezéseiből következtethetünk életére. A bizonyító eljárás során kivett vallomások azonban fölvetik a forráskritika alapvető problémáját: hihetünk-e a vád fenyegetésének terhe alatt lévő vádlottaknak és tanúknak. így például kérdéses már a párt alakulásának időpontja is, amely a periratok szerint október 27-én, három nappal a többpártrendszer hivatalos engedélyezése előtt volt. A győri papság 12 pontjából és a vallomásokból rekonstruálhatók a párt alapelvei: az óvatos szerveződés legmarkánsabb tulajdonságai a keresztény társadalmi tanítás, kapitalizmus-ellenesség, CDU-párhuzam és az 1945 előtti állapotoktól való elzárkózás. Vélhetően fiatalos, minden társadalmi réteget tömörítő gyűjtőpárttá akartak volna válni, de erre nem kerülhetett sor, már csak azért sem, mert először meg akarták várni a fővárosi pártok kialakulását, hog}' erős szövetségest találhassanak. A források nem szólnak a pártnak a békemozgalom fölszámolásához és Mindszentyhez való viszonyáról: az előadó itt is a vallomások óvatos kezelésére figyelmeztetett. A perben meghurcolt, börtönviselt Bóna László emléke előtt tisztelgő előadás az 1956-os helytörténeti kutatásokat értékes esettanulmánnyal gazdagította. A konferenciát "Lukácsi Zoltánnak, a Győri Hittudományi Főiskola rektorának irodalomtörténeti referátuma zárta, amely „18. századi bűnbánati vers furcsa élete" címet viselte. Az Egyházmegyei Levéltár Ordines religiosi állagában egy magát szerzetesnek kiadó 18. századi protestáns szélhámos vizsgálati anyagában fönnmaradt egy Cantus penitentialis című vers, amely - címéből is láthatóan - a bűnbánati versek műfajához tartozik, és látszólag szokásos szerkezetű és üzenetű erkölcsi tanítást tartalmaz. Az előadó kutatásaiból kiderül azonban nemcsak az, hogy a szöveg Amadé Antal gróf, a 18-19. század fordulója neves írójának szerzeménye méghozzá a közkézen forgó költemény vélhetően legteljesebb darabja hanem a kedvelt forma mögé csempészett személy-, helynevek és események összefüggéseiből két humoros élet85