Levéltári Szemle, 62. (2012)
Levéltári Szemle, 62. (2012) 1. szám - HÍREK - TEVELY ARATÓ GYÖRGY: Beszámoló a XIV. győri levéltári napról. 2011. október 25.
Hírek híradástechnikai ipari nagyvállalattá alakult. A lakosság számára pedig a televízió azon kevés tárgyak egyikét jelenük, amelyek, ha lassan is, de megjelentek a társadalom többségének mindennapjaiban. A konferencia végén az elnöklő Ólmosi Zoltán méltán állapíthatta meg, hogy a levéltár sikeres konferenciát zárt, ezt nem csupán résztvevők száma, hanem a hallgatóság feszült érdeklődése is alátámasztotta. Az elhangzott előadások ugyancsak egyértelműen bizonyították, hogy a Magyar Országos Levéltár munkatársai napi levéltári feladataik ellátása mellett komoly tudományos tevékenységet folytatnak, és ebben az értelemben a Levéltár egyben jelentős szaktörténészi műhely is. Kocsis Piroska *** BESZÁMOLÓ A XIV. GYŐRI LEVÉLTÁRI NAPRÓL 2011. október 25-én tizennegyedszer rendezték meg a győri levéltári gyűjtemények közös tudományos összejövetelét, a győri Levéltári Napot. A konferencia immár hagyományosan a Városi Művészeti Múzeum dísztermében zajlott le, reggel 9 és délután 2 óra között. Dr. Pápai Lajos megyéspüspök, dr. Somogyi Tivadar alpolgármester és Kissné Heller Ilona megyei osztályvezetőhelyettes a házigazdák intézményi fönntartói nevében köszöntötte és méltatta a rendezvényt. Néma Sándor, Győr-Mosón Sopron Megye Győri Levéltárának igazgatója főszervezőként kiemelte azt a helyi kultúrpolitikai együttműködést, amely az országban példátlanul lehetővé tette egy szakterület valamennyi intézményi képviselőjének közös tudományos seregszemléjét: az egyház, a megye és a város helyi összefogása immár majdnem másfél évtizede záloga egy olyan rendszeres szakmai tanácskozásnak, amely a környék legrangosabb tudományos fórumai közé tartozik. A levezető elnök, prof. dr. Gecsénji Lajos, az Országos Levéltár nyugalmazott főigazgatója „hazajött" Győrbe: a megyei levéltár korábbi igazgatója nem először vezette — alkalmanként korreferátum-jellegű hozzászólásokkal — a tudományos ülésszakot. Az elnök külön kiemelte a Levéltári Napok műhelyjellegét: a tavalyi és ezelőtti konferencia előadásaival való tematikus folyamatosságot. Az első előadó az Egyházmegyei Levéltár munkatársa, Nemes Gábor „A győri káptalan újvárosi bormérése a 16—17. században" címmel mutatta be a koraújkori város gazdaság- és társadalomtörténetének közismert konfliktusát. Az ősi birtokos egyházi testület és a honvédelmi céllal ex-lex betüremkedett katonaság együttélését sajátos szemszögből, a jól jövedelmező bormérési joggyakorlat felől közelítette meg. Az előadás a káptalani földesúri joghatóság visszaszorulásának szemléletes példáját nyújtotta. A katonák által akadályozott káptalani bormérés, ha nem is zavartalanul, de folyamatosan működött a 16-17. században, a 18. századra ugyanakkor az élésmesternek folyamatos gazdasági ügyeskedéssel sikerült kizárólagos jogot szereznie rá. Amit erővel sem sikerült tehát a háborús években megszerezni, azt — elsőre talán jellemzőnek nem vélt — kitartó üzleti és politikai machinációkkal végül elérte a katonaság. Néma Sándor „Győr megyei hegybéli szórványok, lakott szőlőhegyek településtörténeti áttekintése" című előadásában a lakott hegyközségek kialakulásának folyamatát mutatta be, tőle megszokottan számos regionális érdekességgel és a történeti földrajzon túlmutató néprajzi megállapítással színesítve előadását. Áttekintésében a hegyközségi településtípus kialakulásáról, koraújkori virágkoráról és 19. század végi hanyadásáról egyforma részletességgel beszélt. A So82