Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 1. szám - MÉRLEG - HÉJJA JULIANNA ERIKA: Heves megye történeti archontológiája

Mérleg csolat, de még sok gondot jelent az intézmények egy részénél a számítógépes feldolgozás lassú terjedése, az iktatókönyvek szabályos vezetése, valamint a rossz raktározási körülmények. Az évkönyv színvonalas tanulmányait reprezentatív színes térképmellékletek és archív iratokról és régi fotókról készített másolatok színesítik. Összefoglalva az előzőeket, színvonalas kötettel gazdagodott nemcsak Komárom-Esztergom megye érdeklődő közönsége, hanem a magyar történet- és levéltártudomány is. Végezetül feltédenül meg keli említeni az Nemzeti Kulturális Alap, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat és a Komárom Város Önkormányzata által támogatott kiadvány igényes nyomdai munkáját, mely a KEMÖL kiadványszerkesztő műhelyét és Spori Print Vincze Kft. munkáját dicséri. S^abó Attila *** HEVES MEGYE TÖRTÉNETI ARCH ONTOLÓGIÁJA (1681—) 1687-2000. Szerkesztette BÁN PÉTER. Heves Megyei Levéltár, Eger, 2011. 608 p. (A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14.) Az utóbbi időben jó néhány megyei archontológiai összeállítás jelent meg, a méltóság- és tisztviselők, országgyűlési követek, képviselők névsorával, működési adataival. Az eltérő részletességű adatsorok közzétételében a Zala Megyei Levéltár járt élen. A sok szempontból mintának tekintett „Zala megye archontológiája, 1138-2000" kiadása után egy évtizeddel, 2011-ben jelentette meg a Heves Megyei Levéltár Bán Péter vezette kutatócsoportja (Cseh Zita, Kondomé Eätköc^ki Erzsébet, Kovács Melinda, Ko%ma György, Nemes l^ajos, S^abó Jolán részvételével) Heves megye történeti archontológiájáx.. A munkába a levéltárosokon kívül Pap József, az Eszterházy Károly Főiskola egyetemi docense kapcsolódott be. A nagyszabású, impozáns kötet első - Heves vármegye XI-XVII. századi igazgatástörténetét ismertető — fejezetét a Heves Megyei Levéltár 2010-ben elhunyt egykori igazgatója, Bán Péter jegyzi. „A királyi megye, a várispánság és nemesi megye a középkori Magyarországon. Heves vármegye kialakulása. Szervezete és intézményei 1526-ig" című rész közli Zsoldos Attila öszszeállítása (Magyarország világi archontológiája, 1000—1301) alapján Újvár (Abaúj és Heves) 1000—1301 között ismert ispánjai név- és idősorát. Az 1323-1526 közötti időszak Heves megyei tisztségviselőit a szerző nem sorolja fel, az ispánok (1320—1474), püspöki kormányzók (1483-1525), alispánok (1333-1526), szolgabírák (1323-1521), országgyűlési követek (14471518), várnagyok személyét illetően Havassy Péter (Heves megye középkori tisztségviselői) és Engel Pál adattáraihoz (Magyarország világi archontológiája, 1301—1457) utasítja az érdeklődőt. 1323-tól, Péter megyésispán említésétől Bán Péter részletesen adatolja az (Aba)újvár megyéből kivált Heves vármegye első saját tisztikarára és testületi szerveire vonatkozó már feltárt ismeretanyagot. A tanulmányban kitér a megye történetét évszázadokra meghatározó változásra, az örökös (fő)ispáni méltóság megjelenésére: 1468-tól - megszakításokkal — 1871-ig a mindenkori egri püspökök, érsekek közül került ki a megye első embere. Az igazgatástörténettel foglalkozó második alfejezet „A megyei önkormányzat kibontakozása a török kori Magyarországon. Heves és Külső-Szolnok vármegye létrejötte, intézményeinek működése a 16. és a 17. században" címet viseli. Felsorolja az 1524—1686 között működött főispánokat (egri püspökök, illetve az egri vár /fő/kapitányai), az alispánokat (1608-1688), a helyettes alispánokat (1668—1688), az 61