Levéltári Szemle, 62. (2012)
Levéltári Szemle, 62. (2012) 1. szám - MŰHELYMUNKÁK - CSIK TAMÁS: Vallási-társadalmi konfliktusok és a győri vásári nap a 19. század második felében
Csik Tamás A városhoz novemberben érkezett leirat már mérsékeltebben fogalmazott, némileg magyarázkodott is, amikor ismét indokolta korábbi döntést, melyben csak a méltányosság és a gazdasági érdekek vezették. Ellenben kérdőre vonták a várost, hogy miért tiltakozott a pénteki heti vásár ellen, ha az eddig is gyakorlatban volt. Végső soron megengedték a vásárok tartását szombaton, mivel így már pénteken is lehetőségük volt az izraelitáknak, hogy a vallási szabályok sérelme nélkül kereskedhessenek, vásároljanak. Azt azonban hozzátette a döntéshozó, hogy a heti vásárok napjának kijelölése már régóta országos hatáskör, mivel egy nagyobb terület érdekeit érintik, mint maga a város. 2 2 Talán ezért is kérhették a Soproni Kereskedelmi- és Iparkamarától a véleményezést, nem feledkezve meg arról sem, hogy hamarosan vasúti összeköttetés lesz a két város között, így még nagyobb befolyással lesznek egymás kereskedelmi életére (bár ez szólhat az objektív véleményalkotás ellen is). A győri városvezetés azzal zárta a heti vásárok napjának szempontjából mozgalmas évet, hogy a minisztérium felé Mária Terézia 1743-as, illetve II. Ferenc 1798-as kiváltságlevelével igazolta a vásárok tartásának jogát a szerdai és a szombati napon. 2 3 A látszólag csak helyi perpatvarnak tűnő ügy hátterében jelen volt Győr hanyatló kereskedelme, az 1873-as gazdasági válság, talán a tiszaeszlári-ügyet megelőző társadalmi feszültség is, de a másik részről ugyanígy a személyes és kereskedelmi érdekek, akár még a helyi zsidó közösségen belüli konfliktus is. Az eset összetett jellege természetesen hatott a városi polgárság azon részére is, amelyet talán másként nem érintett volna, azonban — talán a mesterségesen is gerjesztett hangulatkeltés miatt — az egész városi közélet egyik központi témája lett. így az antiszemitizmus kérdése sem kerülhető meg. A városi mozgalmak felvetik a kérdést, hogy vajon mennyiben lehet Vörös Károly fent idézett sorait általánosnak tekinteni a helyi kispolgárságra vonatkozóan. A válasszal adós maradt a tanulmány, a megmaradt források alapján igen nehéz meghatározni, hogy mennyiben terjedt ki a városi lakosság kisebb vagy nagyobb részére a helyi zsidósággal szembeni ellenérzés, ennek jellege szintén kérdéses. Az viszont valószínűsíthető, hogy jelen esetben sokkal inkább a tanulmányban bemutatott okokból (a város válságba került kereskedelme, a nem kellően körültekintő minisztériumi állásfoglalás, az ortodox hitközség rosszul időzített újabb kezdeményezése, a feltételezhető országos feszültség a tiszaeszlári esetet megelőző években) következő konfliktusról lehetett szó, és nem általában a győri kispolgárság antiszemitizmusáról, még ha a helyi zsidóssággal szemben kialakult mozgalomnak antiszemita jellege is volt. A szombati piaci napról kialakult vita mögött a legváltozatosabb érdekeket találjuk, mindezeket figyelembe kell venni, hogy megértsük, mitől is volt olykor hangos a győri belváros 1875-ben. Rövidítések és Irodalomjegyzék 1. Kiadatlan források GyMJVL Győr Megyei Jogú Város Levéltára IV. 1402.a Győr thj. város tanácsának iratai, tanácsülési jegyzőkönyvek IV.1402.C Győr thj. város tanácsának iratai, ügyviteli iratok 2 2 GyMJVL IV.1402.C 1875. 11/25. A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter leirata Győr thj. város tanácsának. 1875. november 8. 2 3 GyMJVL IV.1402.C 1875. 11/25. Győr thj. város tanácsának levele a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszternek 1875. december 9. 54
