Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 4. szám - HÍREK - Beszámoló a XV. Győri - I. Kisalföldi Levéltári Napról (Márfi Attila)

Hírek, sét és a napi kapcsolatok kiépítését, a folyóvizek, a malmok felülvizsgálatát. A 18. században speciális bírói feladat volt a vizek járhatóságának ellenőrzése is. Számos problémát okozott a határzóna hadellátása és a hátország biztosítása. Végül a jogszolgáltatás néhány speciális esetével zárta érdekfeszítő előadását az előadó. Néma Sándor „Győr város térszerkezetének változásai, modellváltásai tükrében a 17-20 században" című előadásában elsőként a rendkívül terjedelmes szakirodalmat, az elérhető és nélkülözheteden primer forrásokat, statisztikai adatsorokat, térképeket, archív fotókat, metszeteket említette meg, mint a több száz éves változási folyamatok elsőrendű forrásbázisát. Számos képileg is megjelenített forrás segítségével különböző idősíkokban jelenítette meg igen látványosan Győr olyan városnegyedeit, mint a Nádor, a Marcal, az Ady város, vagy Révfalu. Külön felhívta a figyelmet azokra a térszerkezet változási tényezőkre, mint a háborús események és a pusztítások okozta törvényszerű újjáépítések, illetve a dombok, vizek, malmok, hidak, átereszek stb. tájkialakító szerepére. A belváros viszonylag zárt egységét, számos korabeli térképpel érzékeltette, több olyan objektumot is megemlítve az évszázados fejlődési folyamatok során, mint templomok, rendházak, kastélyok, jeles polgárházak. Végül az utóbbi évszázadok ipari, gazdasági és azt követő infrastrukturális változásainak városszerkezeti következményeit ábrázolta, bizonyítva e fejlődési folyamatok horizontális és vertikális mozgásszerkezetét. Ezt követően hangzott el Arató Györgynek, a GYEL levéltárosának „A vadosfai tumultus, 1751. Egy régi történet új kérdései" című szellemes előadása. Az ominózus esetre augusztus 20-án, a Szent István napi körmeneten került sor, s a hirtelen támadt „tumultusban" haláleset is történt, sokan megsérültek, sőt, a „csatatéren" még a templom is ledőlt. Az eset nagy port vert fel, s az utána következő büntető eljárás négy esztendeig zajlott. Az előadó az egykori per tanúkihallgatásaira, s az egyházi jelentésekre hagyatkozva az alábbi tényállást vázolta. Vadosfa lakói zömmel lutheránus kisnemesek voltak, mindössze három katolikus birtokos élt a faluban, akik viszont a kérdéses napon kápolnaszentelésre készültek, amit a többség provokációnak tartott. Ezért napokkal az ünnep előtt készültek, földsáncokat építettek és a huszita harcmodorra emlékeztető szekérsáncokat is felállította. Örök cirkáltak fabotokkal felszerelkezve, míg a gyengébb nem péklapátokkal felfegyverkezve vett részt a küzdelemben, mivel a békés egyezkedés nem járt eredménynyel. A küzdelem során a lutheránus túlerő győzött, az „ellenséget a gyepűn túlra rugdosták", a kápolnát pedig állataikkal széttapostatták, a romokat pedig ólnak és illemhelynek használták. Az egykori felekezeti villongásnak a hosszadalmas eljárást követően igazából Luther Márton hívei voltak a vesztesei, az evangélikus püspököt elmozdították helyéről, a résztvevők jó részét elzárásra, sánc, vagy kényszermunkára kötelezték, s végük el kellett viselniük, hogy a kápolnát is felépítették. A korabeli, később elhallgatott összecsapásnak igazi motivációi közt nemcsak a felekezeti ellentétek érhetők tetten, hanem rokoni és egzisztenciális ellentétek is. Rövid szünetet követően Vajk Ádám elnökletével folytatódott a konferencia Varga Krisztina a MOKK (Magyar Országos Közjegyzői Kamara) Levéltár és Közjegyzői Levéltár munkatársának előadásával „Egy új levéltár bemutatása" címmel. Az előadó a Győri Közjegyzői Levéltárról és ezzel párhuzamosan a teljes közjegyzői levéltárrendszerről adott a levéltáros szakma számára is figyelemreméltó tájékoztatást. Először az 1999-ben hozott a közjegyzői levéltárakról hozott határozat és annak bonyodalmas megvalósításának jogi hátterét ismertette, amely során tíz év elteltével először egy irattár jött létre. 2010-től azonban az Országos Közjegyzői Kamara felügyeletével, a levéltári törvénnyel összhangban alakult meg a Magyar Országos Közjegyzői Levéltár. Hatáskörébe elsősorban a közjegyzői okiratok és nyilvántartásaik a közjegyzői nem peres iratok és egyéb forrásértékét tekintve fontos iratok őrzésére terjed ki. Közben sor került a levéltári rendszerük bővülésére mivel vidéken négy telephelyet, Területi Közjegyzői Levéltárat állítottak fel. Ezek Győr, Pécs, Szeged és Miskolc városokban kezdték, vagy kezdik el működésüket. Ezt követően a győri telephely felállásának körülményeiről, az őrzési egységekről és a fióklevéltár aktuális feladatairól adott rövid ismertetést. Végül megemlítette, hogy a következő évben tovább bővülhet ez a struktúra Szolnok és Debrecen városokban tervezett telephelyek felállításával. 78