Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 4. szám - HÍREK - A XIX. Szabolcs-Szatmár-Beregi Nemzetközi Levéltári Napok (Horváth J. András)

Hírek, A tudományos konferenciát Kövér Györgynek (ELTE BTK Társadalom- és Gazdaságtörténeti Tanszék) „A történetíró személyes forrásai" című előadása nyitotta meg. Az előadó egy régi folyóirat szerkesztési gyakorlata, valamint egy egykori kutatási projekt felépítése és megvalósulása elemzésével egyrészt arra kereste a választ, hogy a történetíró hátrahagyott személyes forrásai segítenek-e a történetírói alkotó munka természetének, kulisszatitkainak jobb megértésében; továbbá, hogy a személyes források föltárnak-e olyasmit a tudomány meghatározottságai közül, ami egyébként nem lenne érzékelhető? Nóvák Veronika (Pozsonyi Állami Levéltár Vágseilyei Fióklevéltára) „A Péter és Bosnák tanító család személyi fondja a vágseilyei levéltárban" című előadásában egy Csehországból Vágsellyére származott többgenerációs pedagóguscsalád identitásváltásainak néhány jellemzőjét villantotta fel. A mondottakat hatásosan egészítették ki a fond részét képező, s a család mindennapjaiba betekintést nyújtó családi fényképalbum képei. Szintúgy határon túli levéltárban őrzött forráscsoportot dolgozott fel Zsoldos Ildikó (Nyíregyházai Főiskola) „Arisztokrata női sorsok. Vécsey Mária — Vécsey Magda életútjának forrásai" című előadásában. Az elemzés Dessewjjy Emil grófbét leányunokájának életútját mutatta be a Kolozs Megyei Állami Levéltárban őrzött családi iratokegyüttesek több iratfajtájának egyidejű felhasználásával. A két életút összevetése révén két arisztokrata hölgy családi és azon kívüli kapcsolatépítési stratégiájára, gondolkodásmódjára, értékrendjére, politikai nézeteire tekinthettünk rá. Főként az életút, a mentalitás és a magatartásmód került előtérbe Takács Péternek (Debreceni Egyetem) „Wesselényi szétzilált naplója" című előadása alkalmával is. Mintegy a hallgatóság elé is varázsolták a nagyformátumú reformpolitikust a források révén elénk táruló kevéssé ismert személyiségjegyekre tett utalások. Értesülhettünk a napló készülésének folyamatáról, valamint az összetett dokumentum tartalmáról és sorsáról. Az ezt megelőző előadáshoz hasonlóan Katona Csaba (MTA TTI) is két eltérő női portrét rajzolt meg és vetett össze - „A kacér és a szende: Slachta Etelka és Kölcsey Antónia naplóinak értelmezései" - a kettejük által vezetett naplókat elemezve. A hasonlóságokat és különbségeket taglalva az előadó az eltérő vérmérsékleti és ízlésbeli vonások mellett a források olvasói befogadásának meghatározó körülményére is felhívta a figyelmet. Szintén a napló, mint történelmi forrás - , Jékey Ferenc I. világháborús naplója" — állott Bene János mondandója középpontjában (Jósa András Múzeum, Nyíregyháza). Mint az előadó hangsúlyozta, az egykori huszárszázados, majd Szabolcs vármegyei főispán feljegyzései túlmutatnak az elsődleges hadtörténeten, s az egykori lakossági, társadalmi meghatározottságok, valamint a vezényleti nyelv folytán a német nyelvi hatás tekintetében is érdekesek. A személyes kapcsolatoknak, a házasságok elemzésének körét Papp Klára (Debreceni Egyetem) nyitotta meg „A Csáky-Jósika házaspár kapcsolatai levelezésük tükrében" című előadásával. Csáky Rozália és Jósika János levelezését vizsgálva egy hazai színtéren igen ritkán felszínre kerülő műfaj: a korreszpondencia elemzésének lehetőségeit és újszerűségét érzékeltette. Nyilvánvalóvá tette, hogy e források révén mélységében rekonstruálható a korabeli személyes kommunikáció, megnyílhat a közhelyes panelek félretételének lehetősége, s feltárhatók az egykori magánélet valós viszonyai, a mindennapi magatartásmód, az intim szféra jellegzetességei. A koraújkori szűkszavú személyes források faggatásának lehetőségeit tárta az érdeklődők elé Mohácsi Endre (Jósa András Múzeum, Nyíregyháza) „Nagylúcsei Dóczy András levelezése" című előadásában. Az elmondottak azt bizonyították, hogy még az egykorú, töredékesen fennmaradt hivatalos jellegű levelezésre támaszkodva is megkísérelhető nem csupán az életút avagy a közpálya rekonstruálása, de sok személyes vonás és motiváció is föltárható. Szintén korai, 17. századi „hivatalos" levelezési anyag nyújtott Hen^sel Ágota (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár) számára is lehetőséget arra - „Debreczeni Tamás hivatali levelezése című előadása nyomán" —, hogy I. Rákóczi György fejedelem gazdasági tisztségviselőjének beszámolói révén - túlmenve a korabeli birtokigazgatás jellemzőinek bemutatásán - az egykorú alá-fölérendeltségi viszonyok és magatartásmódok és „munkakapcsolat" vonásait is érzékeltesse. Régmúlt idők határokon átnyúló tudományos együttműködésének tanúságtételét idézte az ukrán vendégelőadó, Mishuk Mikhaylo - Kutassy Ilona (Kárpátaljai Állami Levéltár) „Budenz József akadémikus 1890-ben Kralickijhoz 75