Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 4. szám - BEMUTATJUK - SZÉCSÉNYI ANDRÁS: A budapesti Holokauszt Emlékközpont gyűjteménye

S\écsényi András Végleges gyűjteményi egységei csak 2010-ben alakultak ki, melynek során állományát klimatizált tömörraktárakban, savmentes tárolóeszközökben helyezték el. A jelenleg négyfős munkacsoporttal dolgozó Gyűjtemény — máig folyamatos — gyarapítása jobbára ajándékozás útján történik, konkrétan mintegy 2500 adományozó (elsősorban a holokauszt túlélői és leszármazottai) felajánlása, kisebb részben hagyatéki vásárlás útján bővül. Legtöbbjüket az motiválja, hogy szeretnék emlékeiket, az életútjukat megőrző dokumentációt „jó helyen tudni", de gyakran ösztönző erőként hangzik el a leszármazottak - feltéve persze, ha vannak — érdektelensége is. Más esetekben a kutatói igények kielégítésének szándéka is felmerül. Összességében jelenleg háromezer dokumentum, hétszáz visszaemlékezés (memoár), kettőezer fénykép és nyolcszáz tárgy került feldolgozásra és leltárba (az anyagok mintegy kétharmada), továbbá — egyelőre feltáratlanul - digitálisan őrzünk további több ezer fotót és személyi iratot. A 2010 óta tartó rendezés során súlyt fektettünk arra, hogy az egyes anyagtípusok leltárkönyvben és raktározás szempontjából is elkülönüljenek annak figyelembevételével, hogy a fizikailag így elkülönített anyagok a számítógépes leltárkönyvekben bármikor összekapcsolhatók maradjanak. Ennek nyomán öt gyűjteményi csoport létesült, úgymint: 1. Dokumentumgyűjtemény, 2. Tárgyi gyűjtemény, 3. Fényképgyűjtemény. 4. Visszaemlékezések gyűjteménye, 5. Audiovizuális gyűjtemény. A Tárgyi- és Audiovizuális gyűjtemény - állagvédelmi okokból — további (mintegy húsz) alegységre tagolódik. A dokumentumgyűjtemény több ezer tételt számláló témakörébe elsősorban személyi iratok, a gettósításhoz és deportáláshoz kapcsolódó leltárak és egyéb, hivatalos szervek által kiadott iratanyagok, 1944-ben keletkezett védlevelek és, sokszor hamisított igazolványok, valamint a felszabadulás követően a koncentrációs táborokban keletkezett okmányok kerülnek. Ezenkívül utazási igazolások és a Magyarországra hazatért egykori háftlingek személyi iratai, levelei, feljegyzései, kapcsolódnak. Külön figyelemre méltó a mai osztrák területeken, Hofamt Priel közelében 1945 tavaszán az SS által meggyilkolt magyar foglyoknak az exhumálás során előkerült irategyüttese. Leggazdagabb és legértékesebb részét ezzel együtt is a közgyűjteményekben egyedülálló gazdagságú munkaszolgálatban keletkezett levelezések teszik ki, melyek a HM Hadtörténeti Levéltár központi iratanyagát szervesen egészítik ki, és így páratlan forrásanyagként szolgálnak a téma kutatói számára. A tárgyi gyűjtemény legnagyobb részét a foglyok koncentrációs táborokban (elsősorban: Auschwitz, Mauthausen, Dachau, Ravensbrück és Buchenwald valamint ezek altáborai) és az 1944—1945 fordulóján felállított Birodalmi Védőállás sánctáboraiban keletkezett lágertárgyai (ruhák, takarók, fogolyszámok, lágerpénzek, kisebb használati eszközök, vallási tárgyak, utazási kellékek stb.) képezik, továbbá a deportálás előtt, a jogfosztást dokumentáló emlékek (sárga csillagok, antiszemita röplapok, plakátok). Jelentősnek mondható a Horthy-kori szélsőjobboldalhoz fűződő forrásanyag is. A fényképgyűjtemény elsősorban a vészkorszak előtti zsidó élet családi fotóit tartalmazza, továbbá a lágerek felszabadulásakor és újrakezdett életük során készített felvételeket őrzi. A kutatást segíti, hogy minden egyes fényképet, tárgyat, dokumentumot és audiovizuális anyagot egyenként feldolgozták múzeumi leltárkönyvekben. Közülük a visszaemlékezésekhez és a memoárokhoz plusz név- és helymutató készült. 2011-ben, a többirányú sürgető elvárásoknak megfelelően megindult a fényképek és dokumentumok digitalizációja is. Különgyűjteményként tartjuk számon a holokauszt alatti zsidómentőkkel kapcsolatos ügyiratokat, forrásokat, a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet Világ Igaza kitüntetéssel kapcsolatos keresztény embermentők aktáit, valamint az 1944 és 1950 között működött Magyarországi Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság 3500 jegyzőkönyvét. Utóbbiak a segélyszervezet 1945-ben, túlélőkkel készített páratian forrásértékű jegyzőkönyveit jelentik. A Gyűjteményhez 7000 kötetes szakkönyvtár tartozik. A kutatás a Holokauszt Emlékközpontban nyilvános, de előzetes bejelentkezést igényel, friss információval az intézet honlapja szolgál. 24