Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 4. szám - ALBRECHTNÉ KUNSZERI GABRIELLA: 1956 állományvédelmi tanulságai a Magyar Országos Levéltárban

A lbrechtné Kunszeri Gabriella Néhány szó Szöllős Ilona életéről: 7 Németországban, Franciaországban és Bécsben szer­zett képző- és iparművészeti ismereteket. Hazatérve kémiai és biológiai asszisztens volt, szervezőmunkát végzett, német—francia—angol—olasz szakirodalmat dolgozott fel. Az 1957-et megelőző években a nálunk korábban ismereden, korszerű könyvtári-levéltári fer­tőtlenítés, konzerválás szakirodalmával, laboratóriumi és gyakorlati kérdéseivel foglalko­zott. Saját konzerválási eljárásokat dolgozott ki, szabadalmakkal rendelkezett. Felkérésre — Magyarország szakértőjeként - több hónapig dolgozott az 1966-os firenzei árvízben káro­sodott könyvek és iratok megmentésén. Tanulmányai, cikkei szak — és ismeretterjesztő fo­lyóiratokban jelentek meg. Az új műhely kialakítására szóló megbízatását igen rövid idő alatt teljesítette, sőt, az egy év alatt kidolgozott teljesen új eljárásokkal biztató eredményeket mutatott fel. A levéltár korábbi műhelyének technikai fejlesztésével és a restaurátorok alkalmazásával létrehozott megújított műhely munkája világszínvonalúvá vált, és számos külföldi levéltáros elismeré­sét vívta ki. Ahogy visszaemlékezésében elmondta, a Levéltárba érkezésekor a restauráló műhely csak a helyiségében volt meg. „Ez szerencse volt, mert tulajdonképpen egy egé­szen újat csak akkor lehet létrehozni, ha nincs meg a réginek a visszahúzó ereje, vagy a ve­zetésnek „ha eddig jó volt, ezentúl is jó lesz" szempontja. „Szerencsének könyvelhető el, hogy az új eljárásokhoz levéltári feletteseim nem aggályoskodóan, hanem várakozással és megfelelő anyagi támogatással álltak hozzá. Ezek a körülmények nagyban hozzásegítettek ahhoz, hogy munkánkat olyan egészen új alapokra, alapödetekre építhessük fel, amelyek­nek akkor egyeden más ország iratrestauráló munkájában sem volt még nyoma." 8 A munka indulásakor a súlyosan károsodott anyag megmentése érdekében a levéltár ve­zetői szakmai tanácsért és segítségért külföldi levéltárakhoz fordultak. Az eredmény elma­radt a várakozástól, bár figyelemre méltó válaszokat kaptak szovjet, amerikai, svéd brit és vatikáni levéltárakból. A római Gallo Intézet a kiküldött sérült iratmintákat restaurálta és szaktanácsot adott. Érdemleges segítség egyedül a jugoszláv levéltárosoktól érkezett: egy kis laminátort aján­dékoztak, és szakértőt is küldtek a gép megismertetésére. A műhely viszonylag rövid idő alatt a Szöllős Ilona által tervezett, vákuummal működő két kezelőszekrénnyel gazdagodott, amelyek egyaránt alkalmasak voltak tömeges iratszárí­tásra és fertőtlenítésre. Ez elemi fontosságú volt, hiszen az elázott iratokat előzőleg csak kis hatékonysággal, szívópapírok és infravörös lámpák segítségével szárították. 9 Tavasszal az épület nyitott részeiben lévő iratanyag rohamosan penészedni kezdett. Ismét Szöllős Ilonát idézve: 1 0 „Az elhamvadt iratokon kívül — ami a mikrofilm másola­tok fontos szerepére figyelmeztet — igen nagy mennyiségben maradtak meg félig égett­pörkölődött és a tűzoltás vizétől súlyosan sérült, penészes-korhadó iratok. Ezek megmen­tésére vállalkoztam 1957 év elején és elvetve minden más ország, illetve intézmény restau­rálási elméletét és gyakorlatát, azonnal a gépesített-racionalizált tömegmunka technológiai megvalósítása mellett szálltam síkra. Az eljárások tudományos mérlegeléséhez a különböző iparágak kutatóintézeteinek szaktudását vettem igénybe és a heti egyszeri konzultációra mellém alkalmazott gépész-vegyész mérnök 1 1 közreműködését. [...] A számadatok bizo­nyítják, hogy itt nem lehetett egyedi kozmetikázásokra rátérni, hanem nagy mennyiségben, de ugyanúgy egyedileg kezelve a darabokat, mintha csak arról az egyről lenne szó. A mun­ka minősége kitűnő volt, nem viselte magán a tömegmunka semmilyen hátrányát, Európa 7 MNL OL Y 7-140/1957. Életrajz (Hasznos Zsigmondné) 8 HASZNOSNÉ, 1971. Hasznosné Szöllős Ilona előadása. 9 MNL OLY 7-225/1958. 1 0 HASZNOSNÉ, 1968. 1' Éveken keresztül alkalmazták külső munkatársként Králik Iván vegyész-gépész mérnököt. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom