Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 3. szám - MÉRLEG - Vas megye gazdag történeti múltjából (Márfi Attila)

Mérleg VAS MEGYE GAZDAG TÖRTÉNETI MÚLTJÁBÓL Archívum Comitatus Castriferrei 4. Előadások Vas megye történetéből V. Szerkesztette: MAYER LÁSZLÓ és TLLCSIK GYÖRGY Szombathely, 2010. 420 p. Jeles hagyományokat követve és ápolva jelent meg Mayer László és Tilcsik György szerkesztésében az ígéretes periodika 4. kötete. A kiadvány a 2004 és 2008 között megrendezett Vas Megyei Levéltári Napokon elhangzott 48 előadásból válogatva közöl 31 tanulmányt öt különböző, mondhatni rendkívül izgalmas, sokakat érdeklő témakörből. így a Vas megyei zsidóság és nemes családjainak története, a személyes és közösségi konfliktusok, a vármegye építészetének jelesebb eseményei és a helyi legendák és tévhitek izgalmas történéseit vették górcső alá a szerzők. Végig pillantva a veretes kötet „közreműködőinek" névsorán, megállapíthatjuk rangos és más területeken is elismert, a levéltárhoz sok szállal kötődő történészek, levéltárosok, kutatók írásai gazdagítják e kötetet is. A tanulmánykötet első fejezetét „A zsidóság Vas megyében a 14—20. században" címmel öt jeles szerző írása fémjelzi. Rariska István „A Zsidóság Kőszeg városában és uradalmában a 14— 16. században" című tanulmánya korabeli forrásokra alapozva a nyugati országok egyre radikalizálódó lépéseit, a zsidókra vonatkozó jogi gazdasági korlátozásokat elemzi. Vázolja a város Garaiak alatti korszakait, külön kiemelve és értelmezve a helyi zsidó családok szerepét, s az egykori Zsidó utca ún. uradalmi ellenőrzésére vonatkozó forrásokat. A zsidóság 16. századi jelenlétét és befolyását üzleti-kereskedelmi tevékenységüket bizonyító forrásokkal mutatja be. Kitér a kőszegi zsidóság soproni, kismartoni, bécsújhelyi és hainburgi rokoni kapcsolataira, megemlítve, hogy az Alsó-Ausztriához tartozó Kőszegről a Habsburgok korlátozó rendelkezései miatt 1540-ben hagyták el sokan a zsidó negyedet. Söpteilmre „A Schey család kőszegen, 1794— 1883" című tanulmányában hangsúlyozza, hogy a hazai forrásbázis mellett ausztriai kutatások alapján részletesebb családképet lehetne felvázolni. A család kőszegi tevékenységét ismertetve számos fontos beosztású családtag közül a szerző Schey Fülöp Kőszeg Város Árvaszékénél fennmaradt végrendeletének és vagyonleltárának adatgazdagságát emeli ki. A család kőszegi tagjairól részletes leszármazási táblákkal gazdagított ismertetést olvashatunk, külön részletezve a letelepedés körülményeit, nehézségeit, de kitkintést kapunk a reformkori és az 1848 utáni állapotokól is. A szerző tanulmányát a család legjelesebb tagjának Schey Fülöp élettörténetének ismertetésével zárja. Ezt követően Tilcsik György „Mint cseppben a tenger. Adatok a szombathelyi Khon család történetéhez a 19. század első felében" című tanulmánya olvasható a kötetben. A gazdag forrásanyagra épülő tanulmányban a szerző először a szombathelyi zsidóság 18. századi helyzetét mutatja be. Ezt követően a családalapító Khon Löbl és családja 1790-es évek végén történt letelepedésének körülményeit, adósság konfliktusait, üzletnyitási próbálkozásait részletezi. A szerző a család 1848-ig nyomon követhető történetét, majd a városnak a zsidókkal fennálló korlátozó rendelkezéseit tárja fel. A család kálváriáját jobbára a hőn áhított lakhatási jog folyamatos visszautasítása okozta, ami meghiúsította a családalapítási törekvéseket és a rendezettebb megélhetést. A szerző külön kiemeli az 1840:29. tc. fontosságát, amely végre lehetővé tette az izraeliták számára, hogy az ország területén bárhol letelepedjenek, és iparűzők vagy kereskedők legyenek. Melega Miklós „Egy szombathelyi zsidó gyáriparos család, a Mayerek története, 1865-1945" című írásában már egy felfelé ívelő pályaképet tár elénk. Először a zsidó vállalkozók szerepét összegzi Szombathely iparának fejlődésében vállalt tevékenységükkel, 69