Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - GAÁLNÉ BARCS ESZTER: Igazságszolgáltatásból jogszolgáltatás. A bírósági szervezet átalakításának hatása Pest megyére 1945 után

Igas^s ágs z" Igáit at á s b ó l jogsz" Igá Itatatás radtak. A rendszerváltás idején és utána kiadott semmisségi törvények,

11

2 és az ezek alapján meghozott semmisségi határozatok azonban azt mutatják, hogy tömeges volt a joggal való viszszaélés, mint ahogy arra a bevezetőben olvasható számok is utalnak. Befejezés Ries István, igazságügy-miniszter 1948-ban a következőket írta: ,A felszabadulás időpontjában Magyarországon egy feudális elemektől teljesen átszőttjogrendszert és a negyedszázados reakció által átitatott igazságügyi szervezetet örököltünk [...] Az elmúlt három évben a jogalkotásnak az volt a feladata, hogy jogrendszerünkből kigyomlálja azokat a gazokat, amelyeket a régi rendszer itt hagyott, eltávolítsa az útból azpkat az akadályokat, amelyek a fejlődést gátolták, és különösen feloldja azpkat a kötöttségeket, amelyek a magyar nép lelkének a népi demokrácia irányába való fejlődését akadályozták. ""

J Kétségtelen, hogy az igazságszolgáltatásban is gyökeres átalakítást tartottak szükségesnek a kiépülő pártállam prominens vezetői. Ennek megvalósításához azonban több téren is változtatásra volt szükség: a szervezet megújítása mellett elengedhetetlen volt a megbízható személyek behozatala a bíráskodásba. A legfontosabb mégis a párttól való minél nagyobb függőség kialakítása, végső soron a hatalmi ág önállóságának megszüntetése volt. 1952 őszén Molnár Erik igazságügy-miniszter az igazságszolgáltatás kettős arculatát emelte ki: egyrészt ellenség felé sújtó kar, másrészt fegyelemre nevelés eszköze a dolgozók felé.

11

4 A bíráskodás, különösen a büntető ítélkezés tehát a hatalmi célok megvalósításának egyik kellékévé vált. Az 1945 után hozott jogszabályok és intézkedések eredményeként tehát az igazságszolgáltatás új szerepet kapott a pártállam idejére. A forrásokban visszatérően megjelent, a pártpropaganda által megalkotott és unos-untalan ismételt fogalom, a „nép bírósága" a valóságban más feladatra volt hivatott. Fleck Zoltán szerint „a bírósági eljárás a politika, az ítélet a propaganda eszköze lett; az osztályharcra való hivatkozás konkretizálása megszüntette a jogegyenlőség érvényesülését az eljárásban.'^

x

i A fentebb felsorolt példák is ezt támasztják alá. Nem véleden, hogy a korszakkal foglalkozó történészek, jogászok munkáiban legtöbbször igazságszolgáltatás helyett a jogszolgáltatás kifejezést olvashatjuk. Rövidítések és Irodalomjegyzék 1. Kiadatlan források PML Pest Megyei Levéltár (Bp.) XXV. l-a-2. Pestvidéki Törvényszék iratai - Elnöki iratok - Bizalmas iratok. 1949-1954 XXV. l-a-3. Pestvidéki Törvényszék iratai - Elnöki iratok - Általánosan iktatott iratok. (1917-) 1945-1959 (1960) XXV-23-a. Ráckevei J árásbíróság iratai- Elnöki iratok. (1924-) 1945-1957 XXXV. 1. Magyar Dolgozók Pártja Pest Megyei Bizottságának iratai. 1948-1956 XXXV. 3 Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Alsódabasi (Dabasi) Járási Bizottsága és alapszervezetei 1948-1956 11

2 A négy semmisségi törvény a következő: 1989. évi XXXVI., 1990. évi XXVI., 1992. évi XI., 2000. évi CXXX. törvények. Ezek közül az ún. második, 1990-ben megalkotott jogszabály szól a tanulmányhoz köthető időszak, az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélésekről. 11

3 RIES, 1948. 137-138. 11

4 PML XXV. l-a-2. 22. d. Biz. 135/3/1952. - Igazságügy-miniszter 1952. szeptember 12-i beszámolója. 11

5 FLECK, 2001. 119. 47