Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - GAÁLNÉ BARCS ESZTER: Igazságszolgáltatásból jogszolgáltatás. A bírósági szervezet átalakításának hatása Pest megyére 1945 után

Gaálné Barcs Eszter A Pest Megyei Bírósághoz 1952. január l-jével két - Bírói és Államügyészi Akadémiát végzett — bíró került.

6

0 Úgy tűnik sikeresek voltak, mivel egy év sem telt el, és mindketten járásbírósági elnökök

6

1 lettek. Egyikük kormánykitüntetést is kapott, a másik a Szentendrei Járásbíróság sikeres elnöksége után az Igazságügy-minisztérium Bírósági Felügyeleti Osztályára került főelőadónak. A Pest Megyei Bíróság elnökének helyettese is Akadémiát végzett munkáskáder volt. Az, hogy egy évben hány akadémista került egy-egy megyei bírósághoz eltérő volt. 1953ban egy akadémistát küldtek Pest megye területére. Rövid ceglédi járásbírói működése után a központba került. Az új típusú szocialista bíró szükséges tulajdonságairól írt a megyei bíróság elnöke a minisztérium felé küldött beszámolójában. Osztályharcos, kommunista bíró mintaképeként méltatta a büntető fellebbező tanácsot vezetőjét, aki - mint írta- „szakmai és különösen ideológiai fokozott képzettsége folytán rendelkezik az%al, hogy ha kell eréllyel, ha szükséges mértékletességgel, és ami a legfontosabb, bátorsággal és kiállással mutassa meg a helyes irányt".*'

2 Emellett kijelentette azt is, hogy a Legfőbb Államügyészségről áthelyezett büntetőbíró munkájának köszönhetően a bíróság szakmai és politikai színvonala egyaránt emelkedett. A bírósági szervezet átalakításával egyidejűleg megkezdődött tehát a bíráskodásban résztvevő személyeknek az új rendszerhez való igazítása is. Ezt egyrészt a régi bírák menesztésével,

63 másrészt új elemek (ülnökök, akadémisták) bevonásával oldották meg. Mire a szovjet mintájú alkotmány rendelkezése megvalósult, a megyei bírói testületekben már megkezdhették működésüket a munkáskáderek is. A Pest Megyei Bíróság irataiból az is jól látható, hogy a számarányát tekintve nem jelentős akadémisták súlyponti helyeket foglalhattak el a bírósági szervezetben. Az '50-es években tevékenykedő megyei elnök szerepüket egyfajta politikai erősítésként definiálta. Szerinte mindenki számára világos volt az is, „hogy ezekből az emberekből lesz valaki".

M Nem meglepő tehát, hogy „bírósági vezetőkként, legfelsőbb bírósági bíróként vagy tanácselnökként, sőt egyesek tudományok kandidátusaként mentek nyugdíjba". bíróságok a politika árnyékában Már az átmenet éveiben nyilvánvaló vált, hogy a kiépülő hatalom milyen szerepet szán az igazságszolgáltatási szerveknek, a fordulat évét követően pedig egyre több megnyilvánulása látható. Rákosi és köre már az 1948. június 13—14-én keltezett, Magyar Dolgozók Pártjának programnyilatkozatában is kifejezésre juttatta, hogy az igazságszolgáltatás számukra a politika eszköze. Ezt egyébként a fordulat évéig már megszületett, valamint a később megalkotott jogszabályok és maga a gyakorlat is igazolta. Egy év múlva, a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának első teljes ülésén

6

5 Ries István beszédében még nyíltabban fogalmazott: „A bíróság működése igenis politikai működés és mindég az is volt. Mikor nagy büszkén kijelentették, hogy a politikát száműzik a bíráskodás területéről, ez is politika volt. Az állami életben minden megnyilatkozás csakis politikai célt szolgál. Nem tagadjuk, hogy a bíróságnak politikai célt kell betölteni. '

M Ennek ismeretében az ezt követő intézkedések sem jelentettek váratlan fordulatot. ® PML XXV. l-a-2. 21. d. Biz. 1951/114/3 - Akadémiát végzett bírák mellé instruktor kijelölése. 1951. december 30. 6

1 A Szentendrei Járásbíróság elnökségénél szükség volt a váltásra, hiszen az elnöknek sem a járási pártbizottsággal, sem a járási tanáccsal nem volt kapcsolata. PML XXV. l-a-2. 21. d. 1952.Biz.126. - Beszámoló a Pest Megyei Bíróság munkájáról. 6

2 PML XXV. l-a-3. 4. d. 1951. El.I.A.52/18-10. szám - Beszámoló a bíróságok 1951. évi III. negyedévben kifejtett működéséről. 1951. október 15. 6

3 A szakirodalom általában 1100 bíró menesztéséről ír. Lásd ZlNNER, 1998. 186. 6

4 GRÁD, 1991. 25. 6

5 A teljes ülés a legfelsőbb Bíróság legmagasabb szintű szerve. Az elnöknek ezt évenként legalább egyszer össze kellett hívnia. Tagjai a legfelsőbb Bíróság hivatásos bírái voltak, tanácskozási joggal vehetett részt az igazságügy-miniszter és a legfőbb ügyész is. «Iratok 3. 312. 40