Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 3. szám - DISPUTA - ZSIDI VILMOS: Szakdolgozat - irat, kézirat?

DISPUTA ZSIDI VILMOS SZAKDOLGOZAT ­IRAT, KÉZIRAT? A szakdolgozatok irattani, műfaji besorolása nem egyszerű feladat, ahogy erre a címben feltett kérdés is utal. Kétségtelen, hogy az utóbbi években került a közérdeklődés homlokterébe szak­dolgozatok, diplomamunkák kérdése. Különösen a politikai szférában tevékenykedőkkel kap­csolatban próbálják egyfajta bunkóként használni a sajtóban. A levéltárban vagy könyvtárban dolgozók, különösen egyetemi közgyűjteményben dolgozók számára azonban régebbi keletű a probléma, ami jórészt a jogi szabályozatlanságból ered. Az irattani, műfaji besorolás természe­tesen nem öncélú: az őrzés helyét és ezzel összefüggésben az őrzés idejét, valamint a selejtezés módját meghatározza. Ahhoz tisztábban lássunk, érdemes felidézni a probléma eredetét, ami a 20. század közepé­ig nyúlik vissza, amikor is a 1032/1952. (IX. 27.) az államvizsga és diplomaterv rendszeresítéséről szó­ló MT határozat) megjelent. 1 Ezen első szabályozás szerint az 1952—1953. tanévtől kezdődően felsőoktatási oklevelet az a hallgató kaphatott, aki államvizsgát tett, vagy diplomatervét sikeresen megvédte. „Az államvizsga, illetőleg a diplomaterv célja annak megállapítása, hogy a hallgató ren­delkezik-e mindazokkal az ismeretekkel és készségekkel, amelyek az oklevél alapján betöltendő munkakörének ellátásához szükségesek." 2A szabályozás nem tér ki a szakdolgozat/diplomaterv megőrzésével kapcsolatos kérdésekre. Az ok talán az lehet, hogy belátható időn belül nem számítottak olyan nagy mennyiségben keletkezett dokumentumra, amelyet az egyes intézmé­nyek ne tudtak volna kezelni. Változás a levéltárügyet szabályozó törvényerejű rendelet, illetve annak a végrehajtását szabályozó rendelet megjelenése után következett be, amikor kiadták a művelődésügyi intézmények minta iratkezelési szabályzatát. 3 Az utóbbihoz kapcsolódó Minta irattári terv felsőoktatási intézmények részére fejezet tartalmazza az egyetemi hallgatókkal kapcsolato­san keletkeztethető tárgyköröket. A VIII. fejezet 84 tárgyköréből összesen kilenc tétel függ ösz­sze a szakdolgozatokkal, ebből egy tétel a „szakdolgozatok" elnevezést kapta, három pedig a 1 A javaslatot — a korszak gyakorlatának megfelelően - eredetileg a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének Agitációs és Propaganda Osztálya terjesztette az MDP KV Titkárságának 1952. augusztus 21-ei ülése elé. Az előadó akkor, s később a minisztertanácsi ülésen is Darvas [ózsef közoktatásügyi miniszter volt. Miután a Titkárság némi mó­dosítással elfogadta, kerülhetett a Minisztertanács elé, amely természetesen elfogadta a szöveget. - MOL M-KS 276. f. 54. cs. 207. ö. e.; MT 453. [teljes] ülés 1952. szept. 26. 19. napirendi pont). 2 Magyar Közlöny, 1952/71 (IX. 27.) 292. p. Két módosítás is készült néhány éven belül: (1062/1955. (VII. 6.) MT hatá­rozat, 1034/1956. (V. 16.) MT határozat, az államvizsga és a diplomaterv rendszeresítéséről szóló 1032/1952. (IX. 27.) MT határozat módosításáról. Szempontunkból ezek nem tartalmaznak lényeges változtatást. 3 A levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1969. évi 27. sz. tvr., illetve ennek a végrehajtásáról rendelkező 30/1969. (IX. 2.) Korm. sz. rendelet. A művelődési miniszter 162/1971. (M.K. 21.) MM sz. utasítása a művelődési in­tézmények iratkezelésének szabályozásáról. Művelődési Közöny, 1971. november l. 321. skk. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom