Levéltári Szemle, 62. (2012)
Levéltári Szemle, 62. (2012) 3. szám - Közgyűjteményi összefogással a szakmai megújulás reményében, beszélgetés KENYERES ISTVÁNNAL, az NKA Közgyűjtemények Kollégiuma elnökével (Horváth J. András)
KÖZGYŰJTEMÉNYI ÖSSZEFOGÁSSAL A SZAKMAI MEGÚJULÁS REMÉNYÉBEN HORVÁTH J. ANDRÁS beszélgetése KENYERES ISTVÁNNAL az NKA Közgyűjtemények Kollégiuma elnökével A szervezeti változások korát éljük. Ismeretes, a Nemzeti Kulturális Alap kollégiumi rendszere is átalakult. Az korábbi 17 helyett most kilenc kollégium látja el a kulturális terület meghatározó részének finanszírozási feladatait. Szakmánk elismerésének jeleként az új Közgyűjtemények Kollégiuma élére Kenyeres István, Budapest Főváros levéltára szakmai-tudományos főigazgató-helyettese, a Megyei és Városi levéltárak Vezetőinek Tanácsa (volt Önkormányzói levéltárak Tanácsa) alelnöke került. A „Könyv, Könyvtár, Könyvtáros" év eleji számában' készjilt interjúban már adott tájékoztatást a könyvtáros kollégák számára elképzeléseiről. TLzj'ttal arról kérdeztük, hogy miként látja a szűkebb levéltári érdekek érvényesítési lehetőségeit az íj szervezeti keretek között. * A könyvtári szaklapban megjelent riport nyomán rögtön fölmerül az egyszeri levéltárosban, hogy miként is képzeled el az egységes közgyűjteményi kollégiumi tevékenységet, tekintettel a mi szakmai érdekeinkre. Hogyan látod, melyek az átalakulás kapcsán fölmerülő lehetőségek és pozitív mozzanatok - kérdezem ez! ' s> mer t létszámát tekintve szűkebb szervezetről van szó, amely viszont több feladatot lát el. Kenyeres István: Az NKA 2011. évi teljes átalakítása során a 17 állandó kollégiumból kilenc lett; a közel 150 kurátorból kevesebb, mint a fele, 74 maradt. Vagyis összevonták a szakterületeket azon célból, hogy egyfajta tevékenységet csak egy kollégium támogasson: a fesztiválokat a fesztiváloké, a könyvkiadást csak a könyvkiadás kollégiuma és így tovább. A folyóirat-kiadásról is ezt megelőzően négy-öt-hat helyen döntöttek; ez volt tehát a változtatás fő oka. Ami a szakmaspecifikus kollégiumokat illeti, fontos szempont volt, hogy az egymáshoz közel álló kollégiumok — mint pl. a közgyűjtemények is — egy keretben dolgozzanak, mivel ott is volt egy sereg olyan tevékenység, amit mind a három támogatott, tehát volt értelme ezek összevonásának. Mi már kész helyzettel találtuk magunkat szemben - amelynek az elvi alapjával különben egyetértek —, tehát nekem vagy a jelenlegi kurátoroknak ebbe semmilyen beleszólásunk nem volt, ehhez a rendszerhez kellett alkalmazkodnunk. Azt gondolom, hogy előre kell néznünk, és meg kell találni azokat a pontokat, amelyek a jövőbe mutatnak. S úgy látod, hogy a kollégiumi tagok személye garanciát jelent arra, hogy ez valós alkotóműhelyként fog működni? Kenyeres István: Úgy vélem, igen. A szakmai szervezetek, amelyek a kollégiumi tagság felét delegálták, tisztában voltak vele, hogy bár közös kollégiumról van szó, széles látókörűen kell figyelembe venniük saját szakmai szempontjaikat is, s erre tekintettel delegálták a tagokat. Az 1 MEZEYLÁSZLÓ MIKLÓS-PEGAN ANITA: „Nem öncélú kulturális projekteket szeretnénk támogatni". Interjú Kenyeres Istvánnal, az NKA Közgyűjtemények Kollégiuma vezetőjével. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 21. évf. 2012. 3. sz. 3-9. 7
