Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 2. szám - MÉRLEG - TERNOVÁCZ BÁLINT: Tanulmányok Badacsonyból. A Fiatal Levéltárosok Egyesületének konferenciája, Badacsony, 2010. július 9—10.

MÉRLEG TANULMÁNYOK BADACSONYBÓL A FIATAL LEVÉLTÁROSOK EGYESÜLETÉNEK KONFERENCIÁJA, BADACSONY, 2010. JÚLIUS 9-10. Szerkesztette MlHALIK BÉLA VILMOS és ZARNÓCZKI ÁRON. Fiatal Levéltárosok Egyesülete, Bp., 2011. 193 p. A 2006-ban alakult Fiatal Levéltárosok Egyesülete (FLE) 2010 júliusában másodszor rendezte meg nyári tudományos ülésszakát, amelynek előadásait tartalmazza e tanulmánygyűjtemény. A kötetet Borsodi Csaba, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese, intézetigazgató, intézetigazgató, tanszékvezető egyetemi docens előszava és Décsey Sándor, az FLE elnökének köszöntője nyitja. Mindketten röviden utalnak az Egyesület eddigi történetére, munkájára és célkitűzéseire, mely hangsúlyosan kapcsolódik az ELTE eredményes levéltár szakos képzéséhez. Ezt követik a korszakok szerinti sorrendbe állított tanulmányok, melyek közt két középkor, négy koraújkor-, három újkor- és két jelenkor- témájú dolgozat foglal helyet. A középkori blokk Bényei Balázs „Hermán nembeli Lampert országbírói tisztségbe jutásának körülményei" című tanulmányát, valamint Ásványi Szabolcs a Héderváry család 15. századi történetét bemutató munkáját foglalja magába. Bényei Balázs tanulmányában először összegzi a korábbi szakirodalom eredményeit, valamint a témához kapcsolódó forrásanyagot. A szerző számos helyen a forrásokra támaszkodva cáfolja a korábbi kutatások megállapításait, így munkája jó támpontot jelent a továbbiakban a témával foglalkozó kutatóknak. Ásványi Szabolcs írása történelem szakos szakdolgozatának részét képezi, ebből kiemelve tárgyalja a család XV. századi történetét. Röviden áttekinti a családtörténetet a 12. század közepétől az 1400-as évek elejéig, majd a 15. századra áttérve - a szakirodalomra és forrásokra egyaránt támaszkodva Héderváry család két tagjának karrierjét írja. A koraújkori részleget Zarnóczki Áron tanulmánya nyitja. A szerző egy, az angol királyi udvar és Erdély fejedelme között elbukott együttműködési kísérletet mutat be, gazdag angliai forrásanyagon alapuló, mégis könnyen olvasható stílusú írásában. Ezt követően Póka Agnes írása a Battyány-birtokkomplexum igazgatását tárja az olvasó elé Battyány Ádám idejében (16321659). A szerző egy későbbi, jóval részletesebb tanulmány előzményeként mutatja be kutatásának első eredményeit. Az alapos vizsgálat elsősorban a hatalmas Battyány-levéltár missziliseire, valamint a korábbi bőséges szakirodalomra a támaszkodik. A szerző a tanulmányt követően információban gazdag, áttekinthető táblázatban foglalja össze a Battyány Ádámnak és nejének egy esetben Festetics Györgynek - címzett levelek listáját. A koraújkori blokk harmadik tanulmányában Mihalik Béla Vilmos a nagybányai jezsuita misszió kezdeteit vizsgálja. A szerző gazdag és precíz jegyzetapparátussal ellátott tanulmányában a XVII. század végi Nagybánya vallási villongásait mutatja be magyar, osztrák és romániai levéltárak forrásanyaga alapján, melynek segítségével a felső-magyarországi rekatolizációs kísérletekről is képet kaphat az olvasó. A koraújkori részt a Vámos András tollából származó „Absentium advocati. Jogászok a 18. századi diétákon megjelent távollévők követei között" c. 83