Levéltári Szemle, 62. (2012)
Levéltári Szemle, 62. (2012) 2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - KOCSIS PIROSKA: A Magyar Országos Levéltár 200 éves jubileumának megünneplése 1956-ban
Magyar Országos Levéltár 200 éves jubileumának... A Dózsa-felkeléstől a végzetes mohácsi csatáig terjedő időszak néhány megrendítő emlékét is láthatta a közönség: Stek József orgonista 1514. május 26-ai levelét a parasztfelkelésről, II. Ulászló 1514. június 4-én kelt hadba hívó parancsát Sáros megyéhez Dózsa serege ellen, majd II. Lajos 1526. július 25-én, Érden keltezett parancsát a katonaszökevényekről. A közönség megtekinthette Brodarics István királyi kancellár levelét, melyet Mária királynéhoz írt Dunaszentgyörgyről 1525. augusztus 6-án. Kiállították Dózsa kivégzésének képét Taurinus Stauromachia, id est cruciatorum servile bellum... című, Bécsben megjelent művéből, 9 7 de látható volt Dzselálzáde török festő képe a mohácsi csatáról is. Az 1526 utáni évszázadokban a mezőgazdaság fejlődése egyre változatosabb formáit produkálta az iratoknak. Ebből az időből már sokféle formában és tömegesen maradtak fenn a Mohács előtt is ismeretes urbáriumok, bizonyságlevelek, számadások, úriszéki jegyzőkönyvek és robotutasítások, megyei dzedlajstromok, egyesített kilenced- és tizedjegyzékek, valamint jobbágyok által írt folyamodványok, melyek a jobbágyok panaszaira, súlyos kötelezettségeire utaltak. A tárgyi emlékek közül itt láthatták az érdeklődők a Néprajzi Múzeumtól kölcsönkért 18. századi ekét is. A levéltári tárlókban megelevenedtek a Bocskai, a Bethlen, a Rákóczi szabadságharc mozgalmas korszakai és a Martinovics-mozgalom ellen indított felségsértési per legelső ülésének megsárgult lapjai. Itt már a hazafiakhoz intézett felhívások, kiáltványok stb. tarkították a kiállítás anyagát. A szatmári béke utáni időszakban a földesúr-jobbágy viszony állami szabályozása, az adóügyek rendezései vagy rendezési kísérletei, a rendszeressé vált statisztikai felvételek stb. jelentették az írásbeliség növekedését, sokoldalúbbá válását. Bő teret szenteltek a reformkor emlékeinek, illetve az 1848-1849-es szabadságharcnak, melynek dokumentumai között láthatták az érdeklődők a Függedenségi Nyilatkozat díszes kiállítású példányát, mely először mondta ki a teljes különválást Ausztriától. Itt mutatták be Petőfi Sándor Csatadalának kéziratát és a költő beadványát az Országos Honvédelmi Bizottmányhoz, melyben verse terjesztését kérte. (Ezek mellett egy 1848-as karikatúrát Metternich menekülésről Bécsből, Kossuth 1849-április 7-ei levelét az Országos Honvédelmi Bizottmányhoz, Bem beszámolóját a piski csatáról stb.) A bíráskodás korábban kialakult írásos gyakorlatában is új elemek jelentkeztek: ügyvédi vizsgák irományai stb. Az 1848-hoz vezető ellenzéki reformmozgalom írásbeliségének domináns eleme a magánlevelezés volt. A kiegyezéstől a felszabadulásig címet viselő tematikus egységben az agrár- és az ipari proletariátus egyre erősödő mozgalmairól adtak számot. A látogatók találkozhattak királyi leirattal, nyílt levéllel, minisztertanácsi előterjesztésekkel és jegyzőkönyvekkel, közigazgatási bizottsági, miniszteri és rendőrségi jelentésekkel, kommunisták bántalmazásáról készített beszámolóval, alapszabályokkal, kúriai ítélettel, számjeles táviratokkal, telefonfeljegyzésekkel, mozgalmakról, sztrájkokról, tüntetésekről, sortűzről készített jelentésekkel, földigénylők földkövetelő leveleivel, mezőgazdasági munkások munkanélküliség ügyében írt memorandumaival, a boletta törvényjavaslattal, 9 8 választói petíciók benyújtásával, szavazói megfélemlítésekről készült jegyzőkönyvekkel, a politikai rendőrség által összeállított nyilas mozgalomról, körrendeletekről, háborús károkról készült jelentésekkel, választási petíciókkal, modern statisztikákkal és bírósági ítéletekkel. Több dokumentumot mutattak be a Magyar Tanácsköztársaság létrejöttét megelőző időszakról, pl. a magyarországi élelmezési helyzetről 1918 tavaszán, ügyészségi jelentést a MAV gépgyári sztrájkról és sortűzről, valamint a budapesti katonai városparancsnok utasítását Kun Béla és társai haladéktalan szabadon bocsátására (1919. március 21.). 9 7 A morvaországi német polgári származású Taurinus (Stieröxel) István (1480 k.—1591) 1511-ben jött Magyarországra, s 1517-ig Bakócz Tamás esztergomi érsek szolgálatában állt. 1517-ben Váradi Ferenc erdélyi püspök helynöke lett Gyulafehérvárt, s itt fejezte be az 1515-ben megkezdett egyetlen ismert költői munkáját, melyet 1519-ben meg is jelentetett Bécsben Stauromachia, id est miciatorum servile bellum (Keresztesháború, avagy a keresztesek rabszolgaháborúja) címmel. 9 8 1930. július 15-én lépett hatálvba az 1930. évi XXII. tc., az ún. boletta-törvény (ártámogatás). 78
