Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 2. szám - MŰHELYMUNKÁK - CSÖNGE ATTILA: „Vagy írott törvény van vagy igazság!” Adalékok 1945-ös földosztás történetébe

C.sönge Attila A földosztás ke^dete Az 1940-es évek elején az ország birtokstruktúrája a nagybirtokok fölényét tükrözte a nagyszámú törpebirtok ellenpólusával szemben. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye agrárviszonyai ugyanakkor nagyban eltértek az országostól, amelyek hatottak a földreform lefolyására is. Ez a sajátosság szorosan összefüggött a jászok és kunok történetével, akik a 18. század folyamán a redemptióként emlegetett megváltás során szabadságukat és az azzal párosuló földmagántulajdont megvásárolták. A megváltott földet az egyéni megváltás összegének megfelelően osztották szét. Ennek eredményeképpen feudális eredetű nagybirtokok főként csak a Tisza menti járásokban maradtak.

2 Ugyanakkor a megye alapvetően agrárjellegű volt, és a lassan fejlődő ipar képtelen volt felszívni a nagy tömegű agrárproletárságot, amelynek zöme a Jászság és a Kunság területén élt. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében az országos átlagot jóval meghaladóan, hatvan százalék fölötti volt az őstermeléssel foglalkozók aránya. Többségük gazdasági cselédként, földmunkásként, vagy épp törpebirtokosként tengette életét. Ez a kettősség — sok az agrárproletár, kevés a földreform rendelet alapján szétosztható föld — előre vetítette, hog}

7 a földosztás a megyében az országoshoz viszonyítva radikálisabban, a rendelet kereteinek túllépésével megy majd végbe, és még így is ezrek maradhatnak föld nélkül.

5 A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhözjuttatásáról szóló, 1945. március 15-én kihirdetett 600/1945.

ME rendelet elviekben pontról pontra szabályozta a földreform menetét és kereteit. Végrehajtását az Országos Földbirtokrendező Tanácsra (OFT), a Megyei Földbirtokrendező Tanácsokra (MFT) és a Községi Földigénylő Bizottságokra (FB) bízta. Utóbbiak javaslatait a megyei tanács hagyta jóvá. Elnöke JNSZ vármegyében a Magyar Kommunista Párt megyei bizottságában is helyet foglaló Ragó Antal lett,

4 míg a parasztpárti Veres Péter elnöklete alatt felálló OFT a vitás ügyek fellebbviteli fóruma volt. E hármas szintű szervezetben a helyi FB-oknak jutott a legjelentősebb szerep a reform végrehajtásában. Elsősorban azért, mivel magukra az érdekeltekre bízták a reform végrehajtását. Kisújszálláson a földigénylők 1945. március 25-én választották meg — a rendeletnek megfelelően saját soraikból — a Földigénylő Bizottságot. Elnöke Turbacs Mihály kommunista földmunkás

5 lett. Öt 1946. április 10-én egy másik kommunista földigénylő, Daku István váltotta. E bizottság azonnal hozzá is látott a földek szétosztásának előkészítéséhez, számba vette a szétosztható földeket, összeírta a földigénylőket, felosztási tervet készített. Kisújszállás tipikus jászkunsági város volt, így itt is hasonló problémákba ütköztek, mint az egykori kiváltságos terület más településein. A mintegy 36 000 kat. holdas határban földesúri nagybirtok nem volt, a 100 kat. holdon felüli birtokok száma csupán húsz. Ráadásul a határnak mintegy kétharmada gyenge minőségű föld volt, ami tovább nehezítette a földek igazságos kiosztását. 1946 végéig összesen 1323 személy jelentkezett földigénnyel, közülük csupán csak 937 2 UNGOR, 1971. 57—58. A föld megváltásában anyagilag is résztvevő családok tagjait rcdemptusoknak, az abból kimaradókat irredemptusoknak nevezték ezután. 3 A vármegye akkori, 913 038 katasztális hold (kat. hold) területén 91 262 családnak volt birtoka. Kétharmaduk öt kat. hold, vag}' annál is kisebb földön gazdálkodott. A birtokosok közel harmada öt és 100 kat. hold közötti földet birtokolt. A 100 és 1000 hold közötti sávban 885, míg ezer hold felett csupán 54 földbirtokost tartottak nyilván. (|NSZML Pártarchívum 60. fond XII. fcs. 1. ő. e.) Itt jegyezzük meg, hogy mint minden a földosztással kapcsolatos statisztika, ez és minden más későbbi számadat is fenntartásokkal kezelendő. Az éveken átívelő folyamatokról készült pillanatfelvételek téves és pontatlan adatszolgáltatások révén maguk is torzíthatnak, míg az egyes adatsorok állandó mozgásban voltak, hónapról hónapra változtak, és még a földosztás véglegesnek mondott adatsoraiban is történtek utólagos módosítások. A nagyságrendeket és a változások tendenciáit illetően azonban minden pontatlanságuk ellenére megbízhatónak tekinthetők. 4 Az MFT tagja lett továbbá a szintén kommunista Janó János kisújszállási és Földi Mátyás szolnoki földmunkások, a baloldali kisgazda Guba Mihály, továbbá dr. Szendrei Ferenc jogi szakértő, Csépai Dezső mérnök. Földi Mátyást 1946. június elején Vankó János, június végén Bohács József váltották. (JNSZMI. XVI1. 503) 5 GYÓRI, 1975. 113-116. 53