Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 2. szám - MŰHELYMUNKÁK - CSÖNGE ATTILA: „Vagy írott törvény van vagy igazság!” Adalékok 1945-ös földosztás történetébe

MŰHELYMUNKÁK „VAGY ÍROTT TÖRVÉNY VAN VAGY IGAZSÁG!" CSÖNGE ATTILA ADALÉKOK AZ 1945-ÖS FÖLDOSZTÁS TÖRTÉNETÉHEZ Beve^eies Tanulmányunk megszületésének apropóját a Magyar Kommunista Párt (MKP) Jász-NagykunSzolnok (JNSZ) vármegyei történetének tanulmányozása adta. Az 1944 végétől 1948 közepéig terjedő időszak egyik legjelentősebb és a közvélemény érdeklődésére talán leginkább számot tartó témakörének a 1947-es választási csalássorozat mellett az 1945-ben lezajlott földosztás és az azt követő, elhúzódó földvisszaperlések folyamata tekinthető. A földosztás megyei és országos lefolyásáról a korábbi évtizedekben, elsősorban a '60-as, '70-es, '80-as években születtek már nagy, összefoglaló tanulmányok, monográfiák.

1 Ezek, bár bizonyos területi sajátosságokra és országos jelenségekre egyaránt felhívták a figyelmet, az eseményeket olyan politikai kontextusba kellett ágyazni, melynek keretében nem festhettek teljes képet a földkérdésről. A helyi forrásokba bepillantva azonban e rendkívül összetett eseménysor eddig fel nem tárt részletei is kirajzolódnak előttünk, melyekek nagyban hozzájárulnak a vizsgált folyamatok jobb megértéséhez, egy teljesebb, árnyaltabb kép felvázolásához. A földosztás és a körülötte kibontakozott politikai küzdelem olyan bonyolult rendszert alkotott, ahol gyakran kibékítheteden érdekek, egymástól nagyon eltérő igazságok ütköztek. A párhuzamosan futó ezernyi történetszál kibogozását, az egyes részigazságok felfedését rendkívüli módon megnehezíti, hogy a forrásokat nem egy helyen, hanem különböző fondokban találjuk meg: az MKP és a Földigénylő Bizottságok iratai, az újságok és visszaemlékezések mind fontos forrásai az eseményeknek. Rendkívül esedeges, hogy egy konkrét eseményszál vizsgálatakor mikor-hol bukkanhatunk olyan adalékra, mely új megvilágításba helyezi az addig megszerzett ismereteinket. Habár a fennmaradt forrásokban nem lehet minden egyes ügyet, az öszszes helyi, személyes történetet végigkövetni a kiindulásától a végkifejletéig, ezen különálló történet-töredékekből mégis csak kirajzolódnak olyan főbb tendenciák, melyek egy adott települést, tájegységet, megyét, vagy akár országos folyamatokat jellemezhetnek. Az alábbi írásban a terjedelmi korlátokból kifolyólag nincs mód arra, hogy részletesen szóljunk a földosztás előzményeiről, végrehajtásának minden aspektusáról. Ehelyett inkább a vármegyei sajátosságok érzékeltetésére, az eddig kialakult kép árnyalására, összetettségének felvillantására, s nem utolsó sorban az MKP szerepvállalásának rövid bemutatására törekszünk. Tesszük ezt elsősorban Kisújszállás példáján keresztül, mivel más településekhez viszonyítva gazdag iratanyag és ahhoz kapcsolódóan több olyan visszaemlékezés maradt fenn, melyek jól szemléltetik az általánosan előforduló és a térségre sajátosan jellemző problémákat egyaránt. 1 Lásd pl. DONATH, 1969., SOMLYAI, 1981., UNGOR, 1971. 52