Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 2. szám - MlKÓ ZSUZSANNA: Gondolatok a Magyar Nemzeti Levéltárról

MIKÓ ZSUZSANNA GONDOLATOK A MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁRRÓL A 2012. évi LXI. törvény alapján központi általános levéltárként létrejön a Magyar Nemzeti Levéltár. A 2012. október l-jén hatályba lépő rendelkezés értelmében a Magyar Nemzeti Levéltár megyei szervezeti egységekkel, tagintézményekkel rendelkezik. E hatalmas szervezet létrejötte számos jogi, gazdálkodási és szakmai kérdést, problémát vet fel, aminek megoldása közös ügyünk. Az alábbi gondolatokkal e nagy munka fő vonalainak vázolására vállalkozom, amelyek megadják a keretet a majdani részletek kidolgozásához és a sikeres együttmunkálkodáshoz. A gazdálkodási és szervezeti feladatok megoldása mellett a szakmai együttműködésben rejlő lehetőségekre kell koncentrálnunk, és az ezzel kapcsolatos feladatok megoldását a 2013. évre szóló munkatervekben már meg kell jelenítenünk. A levéltári törvény módosítása nyomán felálló új szervezet nagyon sok jó lehetőséget hordoz magában, amelyet mindenképpen ki kell aknáznunk. Mind a jogszabály által előírt „hagyományos" levéltári feladatok, mind pedig az új kihívások területén szükséges az együttműködés területeit áttekinteni. I. Az első kulcsterület, amelyen szükséges összehangolni a levéltárak tevékenységét, az illetékességi iratátvétel és a gyűjtőterületi tevékenység. Az illetékességi iratátvétellel kapcsolatban a legsürgetőbb feladat, hogy a megalapozott levéltári átvételhez végezzük el a szükséges értékhatár vizsgálatokat. Ez a levéltári szakmai elvárás találkozik a kormányzati elvárással is. Megkezdődött a központi kormányzati irattár projekt, ahol a közigazgatás azt igényli a levéltáraktól, hogy szisztematikusan tekintsék át a hosszú távú megőrzést igénylő maradandó iratok körét, és ahol nem indokolt, ott tegyék lehetővé a selejtezést. Az idei évben a Magyar Országos Levéltár illetékességi körében, a minisztériumok irattári terveinek esetében ez megtörténik. A központi kormányzati irattár a tervek szerint kezdetben a központi közigazgatási szervekre és a bírósági iratokra terjed ki, számítani lehet azonban arra, hogy a központi irattár mellett területi irattárakat is létrehoznak. így a jövő évtől kezdődően a Magyar Nemzeti Levéltár tagintézményeinek illetékességi körében is meg kell kezdeni az irattári tervek felülvizsgálatát. Az irattári tervek a jövőre nézve biztosítják a tervszerű, ütemezett iratátvételt, és valószínűleg nem kerülhető el az sem, hogy az iratátvételekkor a már hatályos irattári terveket is felülvizsgáljuk. Egységesen, a teljes illetékességi területen el kell érnünk az iratátadás minőségi javítását annak érdekében, hogy a megyei levéltárak és a Magyar Országos Levéltár számára a feldolgozás, rendezés és segédletkészítés az újonnan átvett iratanyagok tekintetében ne jelentsenek többletfeladatot. El kell érnünk, hogy a jogszabályban előírt feltételek szerint, egységes elvárások szerint történjenek az iratátadások. Az előkészítő munka érdekében a megyei levéltárakban is el kell végezni az elektronikus adatvagyon-felmérést, és közösen kell felkészülnünk ezen iratok átvételére. Biztosítanunk kell, hogy mind a megyei levéltárakban, mind a Magyar Országos Levéltárban dolgozó munkatársaink alapos felkészítést és folyamatos továbbképzést kapjanak a jogszabályismerettel, állományvédelemmel, a maradandó érték meghatározásával és a levéltári feldolgo5