Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 1. szám - MÉRLEG - KOVÁCS TAMÁS: K. FARKAS KLAUDIA: Jogok nélkül. A zsidó lét Magyarországon, 1920-1944.

Mérleg Ifj. Bertényi Iván a Szögi László vezette peregrináció-kutatás sal foglalkozó kutatócsoport eredményeit felhasználva vizsgálja a magyarországi politikai elit Bécsben tanult tagjainak összetételét 1848 és 1875 között. A már közzétett adatgyűjtések alapján kísérli meg mintegy száz fős minta alapján - a magyarországi miniszterek és országgyűlési képviselők bécsi felsőbb iskolázottságára vonatkozó általánosabb következtetések levonását, más forrásokkal is összevetve az adatokat. Az egyetemjárás témakörével kapcsolatos Patyi Gábor tanulmánya is, aki a Bécsbe irányuló magyar peregrináció egy későbbi korszakával foglalkozik: a Magyarországon született izraelita hallgatók bécsi tanintézetekbe való beiratkozási adatait elemzi 1890 és 1918 között. A következő három tanulmány már a huszadik századról szól. Márfi Attila a Pécsi Püspöki Jogakadémia működését vázolja fel dr. Arató (Neusiedler) Jenő memorájának felhasználásával, az 1909 és 1914 közötti időszakra vonatkozóan. A hivatalos intézménytörténetet színesítik az egykori jogászhallgató tanárokról, előadásokról, diákéletről szóló feljegyzései. Ujváry Gábor a magyar történetírás a két világháború közötti (1918-1944) úgynevezett bécsi korszakáról értekezik német nyelvű írásában, amikor történetírásunk nagyjai az egykori „közös" levéltárakban dolgoztak. A Bécsi Magyar Intézet és az általa kiadott forráskiadvány sorozat, a Fontes, azóta is megkerülhetetlen az osztrák-magyar közös múltat kutatók számára. Szabó Mária tanulmánya a két világháború közötti katonai nevelést, és az azt megelőző k. u. k. korszak hatásait mutatja be. Az új államszervezet keretei közt újonnan kialakított magyar királyi honvédség tiszti állományának nevelése sokáig magán viselte az Osztrák-Magyar Monarchia tisztképzési rendszerének nyomát, és rengeteg átalakítást ért meg a közös felügyeltet ellátó kultuszminisztérium és honvédelmi tárca állandósuló konfliktusai miatt. A kötetet Elmar Schübl német nyelvű írása zárja a napjainkban is élő együttműködés, a Magyarországon működő négy Osztrák Könyvtár tevékenységének bemutatásával. Az egyetemi városokba (Szeged, Szombathely, Debrecen, Pécs) telepített és folyamatosan fejlesztett könyvtárak célja a kapcsolatépítés mellett az osztrák irodalom és történelem, valamint Ausztria jelenének bemutatása. A konferencia megrendezését követően két évvel később, 2010-ben közreadott konferenciakötet az előadások szerkesztett változatát tartalmazza. A kötet nagy erénye, hogy a németül vagy magyarul elhangzottakat a másik nyelven írt rövid összefoglaló követi, így német nyelvterületen is tájékozódhatnak a kutatók, érdeklődő olvasók az osztrák-magyar felsőoktatási kutatások jelenlegi állásáról, az aktuális kutatási témákról. Németh Ildikó K. FARKAS CLAUDIA JOGOK NÉLKÜL. A ZSIDÓ LÉT MAGYARORSZÁGON, 1920-1944. Budapest, Napvilág Kiadó, 2010. 362 p. Lehet-e még újat mondani a magyar holokausztról, vagy a két világháború zsidóellenes politikáról? — teszik fel gyakran a kérdést. A megkérdezettek halmazából jelen sorok írója sem kivétel: legutóbb egy kolléga akkor kérdezte meg ezt tőlem, amikor éppen K. Farkas Claudia: jogok nélkül. A zsidó lét Magyarországon, 1920-1944 című könyvének a Budapesti Holokauszt Intézet szervezésében történő bemutatójára indultam az Osztrák Kulturális Szalonba. Kétségtelen, hogy sokat tudunk 1944-es tavaszi deportálásokról, a SAS behívókról 81