Levéltári Szemle, 61. (2011)
Levéltári Szemle, 61 (2011) 2. szám - MÓZESSY GERGELY: A magyarországi egyházi levéltárak helyzete, problémái és fejlesztési elképzelései
A magyarországi egyházi levéltárak helyzete. 2. Infrastruktúra Az MLE megbízásából Koltai András által 2010 nyarán készített állapotfelmérésére való hivatkozással (melyet teljes terjedelmében mellékelünk), az alábbi gyors képet lehet megrajzolni az egyházi levéltárak infrastruktúrájáról. 2. 1. Iipített terek Az épített tereket tekintve elsősorban a meglévő raktárak fejlesztésére-korszerűsítésére és a raktári kapacitások bővítésére van szükség. Előbbi oka az, hogy az egyházi levéltárak többsége műemlék jellegű-korú egyházi ingatlanban található, melyeknek nem ereded funkciója a levéltári raktározás, így az állományvédelmi előírásoknak ritkán felelnek meg. A kapacitásnövelés igényét pedig egyfelől a megürülő plébániák, elnéptelenedő gyülekezetek iratanyagának mentése, másfelől a rendszerváltás után újjáindult egyházi intézményi struktúra - iskolák, képzések, szociális és kulturális intézmények - irattermelésének levéltáréretté válása indokolja. (Ezek átvétele azonban komplex kérdés: irattári tervek, az anyagot később kezelő szakemberek sem állnak rendelkezésre.) Másodsorban merül fel a kiállítási és pedagógiai terek bővítése. Ezt mind a szakmai irányítás „szolgáltató levéltár" koncepciója generálja, mind annak felismerése, hogy csak efféle közművelődési munka révén juthat nagyobb társadalmi elismertséghez és - közvetve - anyagi forrásokhoz a szakma. Ezt azonban már nem tekinthetjük általános igénynek az egyházi levéltárakban: nagyon eltérőek ugyanis az egyes levéltárak fizikai és személyi lehetőségei. Hangsúlyoztuk korábban a minimál-létszámon működés tényét: a művelődésszervezői, vagy épp levéltárpedagógiai affinitást elvárni végképp nem lehet egy kizsigerelt, túlterhelt szakmai közegtől. 2. 2. Levéltári eszközök Az egyházi levéltárak rendszerváltás előtti években kialakult infrastrukturális elmaradottságát a levéltári törvény 1995-ös megjelenését követő évtizedben célirányos pályázatokkal sikerült kellő mértékben csökkenteni. Az elmúlt 5 évben azonban ilyen pályázatok már nem voltak - leszámítva a fentebb említett, ilyen lehetőségeket rejtő „Reneszánsz Év - Megújuló Gyűjtemények" pályázatot. így máris érezhető a levéltári eszközök elavulása, elhasználódása. Kivételt ez alól csak a raktári eszközök fejlesztésének lehetősége jelent, melyre az NKA pályázatok rendszeresen lehetőséget biztosítanak. Különösen a reprográfiai eszközök (fénymásolók, szkennerek, fotótechnikai eszközök), valamint a számítástechnikai berendezések cseréjére, modernizálására érdemes lenne forrásokat biztosítani. Az egyházi levéltárakra is nagy nyomást helyez az információs (e-)társadalom képszükséglete. Ennek biztosítása csak digitalizálással, modern reprográfiai eszközökkel megoldható. Nem tartjuk indokoltnak speciális, nagy költségvetésű berendezések (pl. óriásszkennerek) beszerzéséi-telepítését az egyes intézményekbe. De intézményenként párszázezer forintnyi ráfordítással a létező infrastruktúra kiegészíthető olyan berendezésekkel (repro-állvánnyal, lámpákkal, speciális objektívekkel), melyek mind a használók, mind a kutatók elégedettségét nagymértékben növelhetik. 59
