Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 4. szám - HÍREK - ERŐS KRISZTINA: Fára József főlevéltárnok emlékezete Tudományos emlékülés a Zala Megyei Levéltárban

H írek FÁRA JÓZSEF FŐLEVÉLTÁRNOK EMLÉKEZETE - tudományos emlékülés a Zala Megyei Levéltárban Zalaegerszeg, 2011. szeptember 28. A Zala Megyei Levéltárban immár hagyomány, hog)' konferencia keretében emlékeznek meg a levéltáros elődökről. 2004-ben Degré Alajos, 2005-ben S^abó Béla, 2008-ban pedig Simonjjy Emil levéltárigazgató életét, munkáját mutatták be az egykori pályatársak, kollégák, utódok. A Zala Megyei Levéltárban azonban ezzel nem ért véget az elődök tiszteletére rendezett tudományos emlékülés-sorozat. 2011. szeptember 28-án a levéltár és a Degré Alajos Zalai Honismereti Alapítvány szervezésében sor került a két világháború között működő főlevéltárnok, Fára József, életének, munkásságának a bemutatására. Fára személye azért fontos, mert őt tekinthetjük Zala megye első professzionális levéltárnokának. A konferencián részt vettek Fára József unokái, leszármazottai is, akik a közelmúltban egy jelentős irategyüttest adtak át a Magyar Országos Levéltárnak, így lehetővé téve az egykori levéltáros hagyatékának kutatását. Az emlékülés Pácsonyi Imre, a Zala Megyei Közgyűlés Kulturális Bizottsága elnökének megnyitójával kezdődött. Ezt követően dr. Gyimesi Endre, országgyűlési képviselő, levéltári miniszteri biztos, a levéltár egykori igazgatója, a konferencia levezető elnökeként méltatta Fára József szellemi örökségét. Munkabírását, sok mindenre kiterjedő érdeklődét példaként állította az utódok elé, Fára József személyére mint a modern kor történész generációjának első zalai alakjaként kell tekinteni. Elsőként Kapiller Imre, (levéltáros, Zala Megyei Levéltár), szólalt fel, aki Fára József ősehő\ beszélt. Kutatását nagyban segítette a család a MOL őrzésébe adott irategyüttese, amiben a nemesi eredetüket igazoló dokumentumok sorozata található. Fára kutatásai alapján az Erdélyből, Gyulafehérvár környékéről származó ősei nemességét a 17. századig vezette vissza. A rendelkezésre álló iratokból kiderül, hogy a család az évszázadok folyamán fokozatosan elszegényedett: zálogszerződések tömkelege bizonyítja, Fára József ősei az idők folyamán elveszítették birtokaikat, és ezeket a zálogba adott földeket nem sikerült visszaszerezniük. A nagyapa, Fára Antal, már mint egyszerű földműves, édesapja, pedig mint cipész szerepelt a hivatalos iratokban. Érdekesség, hogy a hagyatékból előkerült a Fára család címere is, aminek korábbi használatára vagy adományozására nincs bizonyíték, Kapiller Imre szerint maga Fára József terveztette az 1940-es években. A következő előadó, Káli Csaba (igazgatóhelyettes Zala Megyei Levéltár), Fára József élete és főlevéltámoki tevékenysége Zala megyében (1884-1938) címmel tartott előadást. Fára József 1884. december 2-án született Gyulafehérváron. Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári tudományegyetem bölcsészeti-, nyelv- és történettudományi karán folytatta, majd 1914-ben főlevéltárnoki vizsgát tett. Az egyetem után rövid ideig tanítóskodott, majd 1917 márciusában kapta meg Zala vármegye levéltárnoki állását, amit 1938-ig töltött be. Fára József személyében egy igazi levéltári szakember került az intézmény élére. O volt az első, aki megfelelő végzettséggel rendelkezett. A kezdeti időkben munkájának nagyrészét közigazgatási feladatok elvégzése tette ki, így a szűkebben vett levéltári munkával, az iratok rendezésével alig tudott foglalkozni. Az első éveket nagymértékben befolyásolta az országos politika is, a Tanácsköztársaság idején rövid időre eltávolították munkahelyéről, majd az 1920-as évek elején az Ébredő Magyarok Egyesülete zalaegerszegi csoportjának titkára lett. Fára József a tényleges munkát csak 1922 körül tudta elkezdeni, a hatalmas mennyiségű iratanyaghoz és a hozzá kapcsolódó feladatok elvégzéséhez többször is kért a vármegyétől levéltári segédet, de ezt a kérést mindannyiszor visszautasították, így Fárának egyedül kellett megbirkóznia a többszörösen összetett feladattal. Munkájának nagy részét a mai értelemben vett irattárosi munkák tették ki: igazolások kiadása, anyakönyvi ügyek, közigazgatási feladatok. Kutató-történészi munkára kevés ideje maradt, elvétve akadt néhány olyan felkérés, mint családfakutatás vagy az alispántól a vármegye címerére vonatkozó. Fára József idejét részben technikai jellegű problémák kötötték le: szakkönyvek kérése, közkönyvtár felállítása, írógép és fényképezőgép beszerzése, illetve a levéltár zsúfoltságának enyhítése, az iratok szakszerű elhelyezése, selejtezési problémák. 1937-ben teljes állapotfelmérést végzett a levéltár gerincét adó alispáni és árvaszéki iratokban, rámutatva az iratok túlzsúfoltságára és rossz elhelyezésére. 64