Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 1. szám - MÉRLEG - NÉMETH ILDIKÓ: Österreichisch-ungarische Begehungen auf dem Gebiet des Hohcschulmsens. Osztrák—magyar felsőoktatási kapcsolatok. Szerk.: K. LENGYEL ZSOLT-N AGY JÓZSEF ZSIGMOND—UJVÁRY GÁBOR.

Mérleg ÖSTERREICHISCH-UNGARISCHE BEZIEHUNGEN AUF DEM GEBIET DES HOCHSCHULWESENS. OSZTRÁK-MAGYAR FELSŐOKTATÁSI KAPCSOLATOK. FÜRSTENFELDI TALÁLKOZÓK, 1. FÜRSTENFELD, 2008. MÁJUS 9-10. Szerk.: K. LENGYEL ZSOLT-N AGY JÓZSEF ZSIGMOND-UjVÁRY GÁBOR Székesfehérvár—Budapest, Kodolányi János Főiskola—Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtára, 2010. 394 p. A székesfehérvári székhelyű Kodolányi János Főiskola ausztriai, fürstenfeldi oktatási központjában több alkalommal rendezett már neveléstörténeti konferenciát. 2008 májusában került sor arra a nagyszabású nemzetközi konferenciára, amely az osztrák-magyar felsőoktatás 16-20. századi történetének kutatásáról, a legújabb eredményekről adott számot. A rendező intézmények a házigazda Kodolányi János Főiskola mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtára, a Bécsi Egyetem Levéltára és az Osztrák Tudománytörténeti Társaság voltak. Az időrendbe szervezett tanulmányok sorát Kurt Mühlberger német nyelvű előadása nyitja a középkorból eredeztetett akadémiai nációk szerepéről, az egyetemszervezés rendszerének nyugat-európai átalakulásáról. Külön kitér a szerző a bécsi egyetem 1384-től 1838-ig fennálló Natio Hungarica-jára (amely a Magyarországról, Csehországból, Lengyelországból, egyéb szláv területekről és Görögországból érkező diákokat tömörítette) és annak jelentős levéltári forrásanyagára. A konferencia leggazdagabb témacsoportját a magyarországi peregrinációkutatás és annak eredményei alkotják. Szögi László és kutatócsoportja az 1990-es évek közepén kezdte meg feltárni a Magyarországról Európába irányuló egyetemjárás forrásait és a hallgatók adatbázisának építését. E kutatások eredményei folyamatosan jelennek meg, időközben újabb kutatók bevonásával a feltárások térbeli és időbeli köre is jelentősen bővült. Szögi László német nyelvű tanulmányában a magyarországi hallgatók 1526-1919 közötti peregrinációjának legújabb kutatási eredményeit összegzi. Az eddig feldolgozott adatok alapján cáfolja azt a korábbi történetírói állítást, hogy a peregrinációban elsősorban a protestáns magyarok és a felvidéki és erdélyi németség tagjai vettek részt, és az nagyrészt német, svájci és holland egyetemekre irányult. Mivel korábban a Habsburg-birodalmon belüli egyetemjárást kevéssé kutatták, így az arra vonatkozó adatok sem álltak rendelkezésre. Az új kutatások azt mutatják, hogy a protestáns és katolikus egyetemjárás nagyjából egyensúlyban volt a 16-18. században, sőt egyre több protestáns látogatta a Habsburg Birodalom tanintézeteit is. Bognár Krisztina az 1526 és 1789 közötti időszakban bécsi tanintézetekben tanuló diákok adatait elemzi: a beiratkozások számát, a diákok származási hely szerinti megoszlását, illetve a rendelkezésre álló adatok alapján a nemzetiségi és társadalmi hovatartozásukat. Heilauf Zsuzsanna az ellenkező irányú, azaz az osztrák tartományokból 1635 és 1919 között Magyarországra érkező hallgatókról értekezik, számba véve a kassai és nagyszombati jezsuita egyetemek, valamint a pesti egyetem, a Selmecbányái akadémia, a Georgikon, a magyaróvári, pozsonyi, nagyváradi, kolozsvári akadémiák hallgatóit, a korszak végén a műegyetem, az állatorvosi akadémia, a kereskedelmi akadémia, és a kassai akadémia diákjaival kiegészítve. A bécsi tolmácsképző intézet 17. század végi felállításáról közöl tanulmányt Kerekes Dóra, aki a konstantinápolyi követek mellé tanulni küldött, első hivatásos tolmácsok sorsát, és az első Keleti Nyelvek Kollégiuma létrehozásának körülményeit kutatta a bécsi Hofkammerarchivban. Egy másik jeles bécsi intézmény, a magyar nemesség 18. századi 79