Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 1. szám - MÉRLEG - MÁRFI ATTILA: Győri Tanulmányok, 2011/32. Fel. szerk.: BANA JÓZSEF. Szerk.: DOMINKOVITS PÉTER-HORVÁTH JÓZSEF.

Mérleg került. Nyilván azért, mert sajtó útján elkövetett becsületsértésről volt szó. A közölt szöveg azonban egyáltalán nem a sajtóról szól, hanem arról, hogy a polgári elithez tartozók számára a közfelfogás ebben az esetben milyen magatartást ír elő. Kifogásolható a jegyzetelés feltűnő egyenetlensége is. Az első fejezetekben, de később is egyes részeknél alig találunk jegyzetet, amely a dokumentumokban szereplő személyekről, a rokoni-családi kapcsolatokról és a megértést segítő egyéb információkról tájékoztatna. Ennek híján mit kezdjen az olvasó Herter Mihály és Schubkégel Margit „mezőberényi lakosok" vagyonátruházási szerződésével, if). Mogyoróssy Sándor és felesége, Bertók Mária „gyulai lakosok" bútorainak, konyha- és ágyneműinek jegyzékével és más hasonló dokumentumokkal? Ok vajon tagjai voltak a bevezetőben körvonalazott „polgári rendnek", vagy egyikmásik szegényes leltár éppen azt kívánja szemléltetni, hogy kik azok, akik már nem tartoztak ehhez a réteghez? Az ehhez hasonló kérdések megválaszoladanul maradnak. A dokumentumok egy másik csoportjánál, főként a Márki, a Ladies és a Kiiment család irattárából származók esetében viszont szinte bámulatosan precíz jegyzeteket találunk, és a szerkesztők minden információt megadnak ahhoz, hogy az olvasó a családi kapcsolatokat áttekinthesse, és a finom utalásokat is megértse. A kötetben való tájékozódást a részletes tartalomjegyzék mellett személynévmutató segíti. Ezzel kapcsolatban érdemes lett volna megfontolni, nem kellett volna-e az egyes személyekre vonatkozó, jelenleg a közölt szövegek lábjegyzeteiben található életrajzi adatokat a névmutatóban közölni, illetve egyes esetekben, főként a gyakrabban előforduló személyekről részletesebb életrajzot írni (családi kapcsolatok, foglalkozás, betöltött állás és tisztségek). így könnyebb lenne megtalálni az egyes személyekre vonatkozó adatokat és az a bizonyos „társadalmi háló" is érzékelhetőbb lenne. Természetesen maguk a szerkesztők is tisztában vannak azzal, hogy munkájuk nem a kutatási folyamat csúcs és lezárása, hanem csak egy közbülső állapotot tükröz. A bevezető szöveg szerzője, Erdész Ádám a következő mondatokkal zárja eszmefuttatását: „A közölt dokumentumok további kutatásra és elemzésre hívnak bennünket. A Békés Megyei Levéltárban a polgárság történetének kutatása nem e könyvvel indult, s nem is zárul vele. Forráskiadványunkkal párhuzamosan jelenik meg a kötetben sok dokumentummal szereplő Ladies családról szóló tanulmánykötet, és más kapcsolódó munkák is folynak." — Mit lehet ehhez hozzátenni? Gratulálunk, és kíváncsian várjuk a további kiadványokat! G. Vass István GYŐRI TANULMÁNYOK 2011/32. GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK TUDOMÁNYOS SZEMLÉJE Felelős szerkesztő: B ANA JÓZSEF. Szerkesztők: DOMINKOVITS PÉTER-HORVÁTH JÓZSEF Győr, Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, 2011. 146 p. A több mint három évtizedet megélt és 1994-től a Győr Megyei Jogú Város Levéltára közreműködésével folyamatosan megjelenő sorozat újabb, igényes kötetét veheti kézbe az érdeklődő. Az 1973-ban megalapított periodika elsősorban Győr közvetlen és tágabb környezetét vizsgálja, s olykor országos kitekintéssel igyekszik felölelni a köztörténet különböző területeit, eddig még nem ismert adatokkal, új megközelítéssel és tényanyaggal. Ez a gazdag múlt nyílván számos korszakot is felölel, olykor más területekre és megközelítésekre helyez74