Levéltári Szemle, 61. (2011)
Levéltári Szemle, 61 (2011) 1. szám - MŰHELYMUNKÁK - SIMON ISTVÁN: Cseh kiegyezési kísérlet a korabeli források alapján
Cseh kiegyezési kísérlet a kor ab e Ii jorr ás o k alapján megvesse, a következő alaptörvényi érvénnyel bírandó fundamentális törvénycikkelyeket hozta: I. A cseh királyság a következő ügyeket ismeri el, mint a monarchia valamennyi királyságainak és országának közös ügyeit: a) külügyek a diplomáciai és kereskedelmi külországi képviselettel együtt, valamint a nemzetközi szerződések tekintetében netán szükséges intézkedések; b) hadügy a tengeri hadügyet beleértve, de kivételével az újonc megajánlásnak, c) pénzügy a közösen viselendő kiadásokra nézve, különösen az arra vonatkozó budget megállapítása és az azt illető számvetés megvizsgálása. II. Közös ügyeket egy közös minisztérium kezeli, melynek azonban a magyar királysággal kötött szerződés értelmében nem szabad intézkedni más, mint közös ügyekben; a hadsereg vezérletére, vezényletére és belső szervezetére vonatkozó intézkedések kizárólagosan a császárt és királyt illetik. III. A cseh királyság elismeri, hogy a közös ügyekre vonatkozó törvényhozás kiküldendő delegatiók által eszközöltessék, mégpedig a magyar királysággal kötött egyezmény értelmében egy delegatiót e királyság országgyűlése a másikat a többi királyságok és országok képviselete küldi ki alkotmányos módon. TV. A cseh királyság tartománygyűlése e delegatióba a maga kebeléből választ 15 delegátust és 8 póttagot. [...] V. A cseh királyság továbbá elfogadja, mint érvényeseket azon határozványokat, melyek a delegatiók szervezetére, hatáskörére és ügyrendjére nézve a magyar királysággal megállapíttattak. [...] VI. A cseh királyság hozzájárul a magyar királysággal kötött azon egyezményhez, mely szerint a közös ügyek költségeinek fedezésére a magyar korona országai 30-kal a többi királyságok és országok 70-kal járulnak. [...] VII. A cseh királyság nem kevésbé elismeri a Magyarországgal kötött kereskedelmi szövetséget is. [...] IX. Mindazon a cseh királyságot illető ügyek, melyek a monarchia valamennyi királyságai és országai közös ügyeinek nem nyilváníttattak elvileg a cseh tartománygyűlés törvényhozásához, illetőleg a cseh országi kormányzathoz tartoznak. X. [...] A magyar királysággal kötött egyezményben bizonyos tárgyak olyanoknak nyilváníttatnak, melyek ha nem is közösen de ugyanazon - időről időre megállapítandó alapelvek szerint elintézendők, - a tartománygyűlés szükségesnek tartja oly ügyek mikénti tárgyalására nézve előre gondoskodni. XI. Ügyek: 1. kereskedelmi (jog, vám, tengerijog, váltójog, stb.) 2. ipari adók (regáliák, illetékek stb.) 3. éremügy (pénzláb) 4. közlekedési intézetek (vasút, hajózás, posta, távírda) 5. katona kötelezettség rendje, módozatai [...] XII. Tekintettel a X. cz. elismert szükségletre a cseh királyság kész a magyar koronához nem tartozó királyságok és országokkal egyezségre lépni oly czélból, hogy [...] a cseh királyságot a IX. cz. értelmében megillető törvényhozás a megelőző czikkben említendő ügyekben a Landtagok által választandó delegátusokból álló kongresszusra ruháztassék. 52