Levéltári Szemle, 61. (2011)
Levéltári Szemle, 61 (2011) 1. szám - MŰHELYMUNKÁK - SIMON ISTVÁN: Cseh kiegyezési kísérlet a korabeli források alapján
Simon István „Hohenwart tegnap a délelőtti órákban nyújtotta be elbocsájtási kérelmét saját, továbbá Jirecek, Habielinek és Scháffle nevében. (F. J. elfogadta és felszólította őket, hogy vezessék tovább az ügyeket az minisztérium kinevezéséig.) [...] A cseh bizalmi férfiak tegnap [...] elhagyták a „császárvárost visszatértek, hogy megkezdjék a merev passivitás politikaját amihez oly nagyon értenek." 1 7 A Presse „hiteles oldalról a cseh Landtaghoz küldendő s a közös minisztérium és a magyar miniszterelnök által megállapított leiratból a következő passzust közli: »A decemberi alkotmány 1 8 megadja az alapot amelyen a bel-kérdések megoldást nyerhetnek. Ez kötelező az összes osztrák királyságokra és országokra tehát Csehországra is és ennek következtében a cseh Landtag fölszólíttatik, hogy módosításait a Reichsratban terjessze elő. Azért fölszólítom a Landtagot, hogy választásait a Reichsratban tegye meg. A cseh leirat eg}' másik helyén hangsúlyozva van, hogy a magyar kiegyezkedés változatain megállapított törvény, s így az utólagos elismerésre nem szorul. Ezen pont ellen a cseh bizalmi férfiak nem tettek kifogást, de az előbbi passus ellen határozottan dltakoztak, s ez okozta Hohenwart bukását.«,, 1 9 „A reál-unióban elfoglalt szerep fölhatalmazza őket (a magyarokat) mindenféle conspirátióra a többi ország ellen; miért ne küldenék tehát minisztereiket Bécsbe s miért ne érvényesítenék szavazatokat midőn Ausztria nyugad országainak autonómiájáról van szó. Vagy miféle magyar király lenne Andrássy, ha [...] nem parancsolhatná meg, mily hatáskört nyerjen a cseh, morva, galíciai vagy a tiroli Landtag? Vagy miféle debreceni konpheus lenne ő, ha a bécsi udvarnak nem parancsolhatná meg, hog}' Ausztria nyugati országaiban az absolutizmus hozassék be, vag} 7, hogy ez vag}' ama bécsi miniszter pusztuljon a miniszteri karszékből, mert Andrássy királynak rossz álmai vannak? [...] A nag}' Ausztriai krízis nincs befejezve, de a magyarizmus sértő betolakodása hazai alkotmányviszonyainkba a harcnak más alakot ad. A Lajtán inneni és túli elemekkel közösen kell ezen indokolatlan, csak az államorganizmusnak, helyi és személyes hiányából megmagyarázható beavatkozást visszautasítani. Az 1867-i magyar kiegyezkedés a Deák párt és kormány férfiainak kezében kész veszély a nyugati országok szabadságára, megcsorbítja ez anyagi érdekeinket, fenyegeti alkotmányos szabadságunkat, sőt az itteni pártélet elnyomására is eszközt nyújt." 2 0 „Bécsből az az új hír érkezett, hogy a minisztérium megalakításával Kellersperg b. bízatott meg. [...] Kellersperg az uralkodó megbízásának elfogadására azon föltétel mellett nyilatkozott késznek, ha a teljes alkotmányosság megtartatik s a kiegvezkedési politikában szünet áll be. Első dolga Kellerspergnek a Reichsrat egybehívása lenne, s nagyon valószínű, hogy ekkor Csehországban közveden választások Íratnának ki; továbbá, hog}' a morva, felsöAusztriai és krajniai Landtagok föloszlatnának." 2 1 „A jövő minisztériumának két sarktételt kell szem előtt tartania, és pedig, hog}' az osztrák állameszmének nem szabad megsértetnie, annál kevésbé feláldoztatnia, s hog}' a decem1 7 A Hon, október 27. i e Az 1867-ben nyilvánosságra hozott alkotmány, a birodalmi tanácsban (Reichsrat) képviselt királyságok és országok részére, vagyis az osztrák birodalom nem magyar részeire vonatkozott. Tartománygyűléseknek nagyobb törvényhozói jogkört adott, és biztosította az alkotmányos és szabadelvű alapelveknek határozottabb érvényesülését — miniszterek felelősségének megállapítása; általános és alapvető polgári jogok (személyes szabadság, sajtó, gyülekezési, tulajdon biztonsága stb.). 1 9 A Hon, október 27. 2 0 A Hon, október 28. 2 1 A Hot, I november 2. 49